Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-01
7 nyilvánosság előtt széles támogatásáról biztosítja". Az ülésen - ahol többek között kitértek a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás fontosságára is - Frunda György szenátor személ yében megválasztották a belső parlament új elnökét is. Iliescu: példát kellene venni Budapestről Bukarestnek példát kellene vennie a budapesti hatóságoknak a romániai magyar közösség iránti érdeklődéséről - jelentette ki Ion Iliescu román államfő Teme sváron. Arról, hogy Orbán Viktor október 4én nem hivatalos látogatást tesz Nagyváradon, ahol részt vesz a Partiumi Egyetem tanévnyitóján, a román államfő úgy fogalmazott: ez annak bizonyítéka, hogy Romániában "a személyek szabad mozgásának liberálisabb re ndszere" működik. A határon túl élőkkel szembeni magatartásra visszautalva, Iliescu hozzátette: "valószínű, hogy kölcsönösségi alapon nekünk is el kell mennünk a gyulai líceumba, hogy lássuk, milyen lehetőségük van az ottani románoknak identitásuk kifejezé sére, anyanyelvük művelésére és megőrzésére". MHösszeállítás „ Közös érdek a határon túliak segítése” Mondják, Amerika a korlátlan lehetőségek földje. Megkockáztatnám, hogy Románia pedig a korlátlan lehetetlenségeké. Elsősorban jogi lehetetlenségekre, f als érvelésre, fejre állított logikára gondolok, egyebek között a státustörvénnyel kapcsolatos huzavonásra, alkotmányos csűréscsavarásra, mindarra, amiről földijeim a Tisza mentén csak annyit mondanak: "Nem akarásnak nyögés a vége". A határon túli magya rok jogállásáról szóló jogszabályt az idén júniusban fogadta el a parlament. A pártok közül egyedül az SZDSZ nem szavazta meg. A 2002ben érvénybe lépő státustörvényt szabályozó kormányrendeletek kidolgozása folyamatban van, a megvalósításához szükséges 8 milliárd forint is rendelkezésre áll. Alkalmazását a szomszédos országok, elsősorban Románia ellenérzései, netán ellenintézkedései nehezíthetik. Erről is beszél Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Pintér Attila interjújában. Pintér Att ila: Elnök úr, Ön a napokban Romániába Bukarestben tárgyalt a románmagyar kormányközi kisebbségi vegyesbizottság tanácskozásán. Bizonyára szóba került, de milyen hangsúllyal a státustörvény, hiszen jól tudjuk, hogy Románia az elmúlt hónapokban makacsul r agaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy a státustörvény valamilyen mértékben, formában beavatkozik a román állam belügyeibe, illetve, hogy ellentétes az európai normákkal és jogszokásokkal. Szabó Tibor: Román részről már régebb óta megfogalmazódott az az igény, hogy szeretnék megismerni a törvény végrehajtásával kapcsolatos konkrét magyarországi szándékokat, erre vonatkozóan egy héttel ezelőtt átadtunk egy dokumentumcsomagot, amely tartalmazz a azokat a kormányrendelettervezeteket, illetve minisztériumi rendelettervezeteket, amelyek alapján a törvény végrehajtás zajlani fog. Abban bíztunk, hogy román partnereink ezekkel a rendelettervezetekkel kapcsolatosan érdemi észrevételeket fognak tenni, sajnos azonban azt tapasztaltuk, hogy a román félnek semmilyen véleménye nem volt, hanem továbbra is inkább politikainak nevezhető aggályokat fogalmazott meg, illetve ellenvetéseket tett, amelyek nem függenek össze a törvény végrehajtásával. Pintér Attila : Ugye itt arról van szó, hogy a törvény végrehajtását szabályozó magyar kormányrendelettervezeteket adták át a román félnek. Mennyire szokásos ez az eljárás a nemzetközi politikában? Szabó Tibor: Azt kell, hogy mondjam, ez egyáltalán nem szokásos eljárás , itt a magyar közigazgatás, a magyar kormány egy olyan gesztust tett, amilyen azt hiszem, hogy nagyon ritka a közigazgatások történetében, hiszen általában nem csak, hogy az idegen kormányokat, de még a rendelettervezetben nem közvetlenül érdekelteket sem szokta a kormány addig tájékoztatni, amíg önmaga el nem fogadja ezeket a dokumentumokat. Mi abban bíztunk és bízunk továbbra is, hogy partnereink nemcsak Románia részéről, hanem a többi szomszédos
