Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-01
8 országból is értékelik ezt a magyar gesztust. Pintér Attil a: Egyébként mit tudnak önök kezdeni ezekkel a politikai jellegű kifogásokkal, illetve megakadályozhatjáke román magas politikai körökből a státustörvény végrehajtásának Romániára eső részét? Szabó Tibor: Talán a kérdés második részével kezdeném: nincs ér telme feltenni azt a kérdést, hogy vajon bármelyik szomszédos ország meg tudjae akadályozni ennek a törvénynek a végrehajtását, ugyanis a törvényt csak és kizárólag Magyarország területén hajtjuk végre. Minden törvényvégrehajtással kapcsolatos közigazgatá si lépés, eljárás kizárólag Magyarország területén történik. Ez egyben válasz arra a politikai természet ű aggályra is, hogy ez beavatkozás volna bármelyik szomszédos ország belügyeibe; nem lehet beavatkozás, hiszen a törvény csak Magyarország területén érvényes. Ami a határon túli magyaroknál megjelenik majd a törvény végrehajtása során, azok a támogatások. A támogatásokhoz pedig a határon túl ugyanúgy férhetnek hozzá, mint ahogy eddig is történt, tehát közalapítványok, közhasznú társaságokon keresztül, ahogyan egyébként például az Európai Uniónál is pályázni lehet, csak említeném például a magyarországi roma szervezeteket, amelyek komoly támogatást kapnak az Európai Uniótól. Hasonló módon a határon túli magyar szervezetek pályázhatnak az Európai Uniónál és a törvény alapján Magyarországon is, ez egy Európában elfogadott gyakorlat. Pintér Attila: Egyébként aho gy elolvastam, a törvényt több helyütt is hivatkozik az Európai Uniós jogi normákra és mindenkor előnyben részesíti az európai jogelveket, tehát a törvény végrehajtása ezeket nem sértheti. Talán ennek is köszönhető az - jól gondolom? , hogy az európai sz íntéren, az Európai Parlamentben illetve az Európa Tanácsban sikerült elhárítani a státustörvény ellen irányuló román illetve a szlovák offenzívákat? Szabó Tibor: Az Európai Unió, illetve az Európa Tanács nem tekinti ez Európai Unió belső szabályozásával e llentétesnek ezt a törvényt, tehát azzal összhangban lévőnek tekinti; a másik pedig: arra kéri a magyar kormányt, hogy a végrehajtással kapcsolatban folytasson tárgyalást a szomszédos országokkal, mint ahogy az eddigiekben is történt, és nagyon fontosnak t artom azt, hogy az Európai Unió illetve az Európa Tanács a Velencei Bizottság segítségével elkezdte az európai gyakorlatnak egy olyan jellegű vizsgálatát, amely azt célozza, hogy csokorba fogják, elemezzék a különböző európai államok gyakorlatát. Például a z Európai Uniós tagállam: Görögország, hasonló rendszerben nyújt támogatást az Albániában élő görögöknek, de számtalan egyéb példát lehetne sorolni, például a DélTirol és Ausztria közötti különleges kapcsolatokat, vagy akár azt, ahogy Németország a román iai németek ügyét kezelte, amikor is különleges eljárás keretében kapták meg a német állampolgárságot. Pintér Attila: Haladjunk sorrendben elnök úr, ugye ennek az egész törvénynek a kulcsa az úgynevezett magyar igazolvány? Ki és milyen módon juthat hozzá a magyar igazolványhoz, melyek lesznek az elbírálás szempontjai? Szabó Tibor: Az igazolványt a magyar hatóság állítja ki, a Belügyminisztérium megfelelő szerve, az ezzel kapcsolatos közigazgatási eljárás akkor kezdődik, amikor a kérvény elérkezik Magyarországra. Az ügyintézés illetve az eljárás, hogy pontosan fogalmazza k, csak és kizárólag Magyarországon történik. A kérvények eljuttatásában illetve az ajánlás megfogalmazásában, ami feltétele az igazolvány megszerzésének, egyegy határon túli szervezet működik közre, a koordinációt a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezet ei végzik majd, illetve az egyéb működő civil szervezetek bekapcsolódnak ebbe a munkába, valamint az egyházak is. 2002. január elsejével mindenki számára világos lesz ennek az eljárásnak a pontos módja, az ajánló civil szervezetek a törvény alapján a szaba d identitásválasztást tekintik az ajánlás feltételének. Ez azt jelenti, hogy aki igényli a magyar igazolványt és az azzal járó kedvezményeket és támogatásokat, önmaga tesz egy nyilatkozatot arról, hogy ő magyar nemzetiségű és értelemszerűen, aki magyar nem zetiségű, az beszél is magyarul. Ehhez járultan a határon túli magyar szervezet ajánlása elegendő, hogy a magyar hatóság kiállítsa ezt az igazolványt. A
