Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-03
6 Az RMDSZ vezetősége elvben támogatásáról biztosította a magánegyetem tervét, de hangsúlyozta: a cél továbbra is az önál ló állami magyar egyetem alapítása, illetve az, hogy azokon az egyetemeken, ahol jelenleg is működnek magyar csoportok és részlegek, jöjjenek létre önálló magyar karok, amelyekre a tanügyi törvény lehetőséget ad. Itt a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyet emről, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemről, illetve a szintén marosvásárhelyi Színművészeti Akadémiáról van szó. Ezzel párhuzamosan azokon az állami egyetemeken, ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de volna rá igény – például a k olozsvári Műszaki Egyetemen – , létre kell hozni magyar tagozatot. Tőkés László a minimális román költségvetési támogatással – a törvény szerint – magánegyetemnek minősülő nagyváradi Sulyok István Református Főiskolát szemelte ki, hogy az Partiumi Kereszté ny Egyetemmé alakuljon. A református főiskola az Apáczai Közalapítványon keresztül már részesült magyar állami támogatásban, és a püspök 2030 millió forintos támogatást várt a magyar kormánytól a magánegyetemhez, nyitva hagyva a kaput a többi magyar törté nelmi egyház előtt is, hogy csatlakozzanak a felsőoktatási intézmény létrehozásához. A magyar kormány végül minden korábbi közvetlen támogatásnál nagyobb, kétmilliárd forintnyi összeget különített el először a tavalyi költségvetésben egy önálló romániai m agyar egyetem megteremtésére. Az erdélyi egyházi vezetők közben megállapodtak arról, hogy ökumenikus, minden felekezet számára nyitott felsőoktatási intézményt kell létrehozni Kolozsvár központtal, és ennek több pillére, kihelyezett kara lenne például Nagy váradon, de a Székelyföldön is. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése nyomán az is kiderült, hogy a magyar kormány a kétmilliárd forintot az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozandó alapítványnak adná, amely aztán bejegyeztetné az egyetemet. Az RMDSZ üdvözölte a megígért kétmilliárdot, de több észrevételt is tett Budapestnek. Ezek szerint a leendő magánegyetemet összhangba kell hozni a már említett, létező romániai magyar állami felsőoktatás intézményrendszerével. Neves erdélyi magyar szakembe rekkel együtt az RMDSZ is hangoztatta, hogy helytelen megfeledkezni a már meglevő intézmények fejlesztéséről, annál is inkább, mert ebből az összegből nem lehet egy teljes egyetemi struktúrát kiépíteni. Ezért egy magánegyetemre leginkább kiegészítő szerep hárulna, azaz olyan képzést nyújtana, amelyre az állami magyar nyelvű oktatásban nincs lehetőség. Többszöri egyeztetés után végül felállt a Sapientia nevű alapítvány kilenctagú kuratóriuma, amely az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozásának és működtet ésének kérdéseiben hivatott dönteni. Az erdélyi magyar egyházfők, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselői megegyeztek arról, hogy a kuratórium tagjait az egyházak elöljárói nevezik ki, az RMDSZnek konzultációs joga lesz. A testület e lnöke Tonk Sándor lett, aki jelenleg az egyetem ideiglenes rektori teendőit is ellátja. A Sapientia kuratóriuma még 2000. folyamán megkezdte az integráció előkészítését az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel , illetve megalapította a majdani erdélyi egyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi fiókjait, amelyek az oktatás előkészítéséért feleltek. Az intézmény neve végül kompromisszumos megoldással Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) lett. A Sapientia az idei ős zi tanévnyitóra kialakította az EMTE szervezeti kereteit és működési feltételeit, szem előtt tartva, hogy a romániai magyarok számára kevés lehetőség van anyanyelvükön műszaki, illetve közgazdasági végzettséget szerezni. Az utolsó pillanatig kérdéses volt azonban, a bukaresti hatóságok hozzájárulnake egyáltalán egy magyar magánegyetem akkreditálásához? Végül tíz hónapos egyeztetés, gyakran politikai, és nem szakmai kötélhúzás után. a román szakhatóságok májusjúnius folyamán a kérelmezett tizenegy szak köz ül kilencnek ideiglenes akkreditációt adtak, majd az intézmény is megkapta az ideiglenes működési engedélyt (az egyetem román neve Universitatea Sapientia lett). A Román Akkreditációs Bizottság döntései csak napokkal a tanévnyitó előtt emelkedtek jogerőre, a kormány jóváhagyása után. A karitanszéki struktúra kialakításában jelentős szerepet játszottak a magyar kormány által Kolozsváron és Budapesten nyitott programirodák. Ezek feladata „az egyetemalapítással és annak működésével kapcsolatos sokrétű tevéke nység összehangolása” volt. A Román Akkreditációs Bizottság végül Marosvásárhelyen engedélyezte az informatika, számítástechnika, automatizálás és ipari informatika, mechatronika és szociálpedagógia szakok indítását, Csíkszeredában pedig a vidékfejlesztés, agrárközgazdaság, könyvelés, illetve román – angol szakok kapták meg az ideiglenes akkreditációt. Ez utóbbi azért fontos, mert a bukaresti hatóságok többnyire azzal az indokkal húztákvonták az akkreditációs folyamatot, hogy az EMTÉn belül nincs román szak , ami a román oktatási törvény értelmében nemzetiségi magánoktatási intézményben követelmény. Folyamatban van a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a magyarországi egyetemek kihelyezett erdélyi szakjainak integrálása az EMTÉbe. Csíkszeredában július 23án, Marosvásárhelyen július 26án zajlottak le – többszörös túljelentkezés mellett – a felvételi vizsgák. A kilenc szakra mintegy négyszáz hallgatót vettek fel. A diákok az ötéves képzés végén államilag elismert román diplomát kapnak, amelyet, h a az illető Magyarországon szeretne vele elhelyezkedni, minden bizonnyal honosítani kell majd. Mivel ideiglenes akkreditációról van azonban szó, az első három évfolyam hallgatóinak egy másik, rendes akkreditációval rendelkező romániai felsőoktatási intézmé nyben kell diplomájukat megvédeniük. Így nagyjából még hét esztendő szükséges az EMTE teljes, végleges akkreditációjához. Az egyetem a 2001 – 2002. évi magyar költségvetés keretében is számíthat a közel kétmilliárd forintnyi éves támogatásra. A keret a Külü gyminisztérium büdzséjében lett elkülönítve, annak felhasználásáért a HTMH felel. Eddig a legnagyobb tételeket a megfelelő ingatlanok megvásárlása, illetve felújítása emésztette fel