Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-03
5 Orbán Viktor kormányfő érkezik Nagyváradra, pénteken, az EMTE csíkszeredai k arainak ünnepélyes tanévnyitóján pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár lesz jelen. vissza Erdélyi egyetem: kis lépések előre Az erdélyi magyarok régi álma valósul meg ezen a héten. Ma Kolozsváron tart ünnepi kuratóriumi ü lést a Sapientia alapítvány, amelyet négy erdélyi magyar történelmi egyház vezetői 2000 februárjában alapítottak az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a magyar kormány támogatásával. Ma tartják a tanévnyitót Marosvásárhelyen. Csütörtökön hálaadó istentisztelet lesz a NagyváradÚjvárosi Református Templomban, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Ezután felavatják a Kirányhágómelléki Református Egyházkerület és a Partiumi Keresztény Egyetem felújított székházát. Pénteken szentelik fe l Csíkszeredában az új magyar magánegyetemet, és ekkor tesznek fogadalmat az elsőéves hallgatók is. Az önálló állami magyar egyetem újraindítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már 1989. december 23i alapító programjában követelte. A Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front 1990ben nyilatkozatot adott ki a kisebbségek jogairól, és ebben jogosnak ismerte el az RMDSZ követeléseit, mégsem történt évekig semmi. Sőt az 1995ös román tanügyi törvény nemcsak önálló egyetem létrehozását n em tette lehetővé, de a hagyományosan magyar középiskolákat is román tannyelvű osztályok indítására kötelezte, és felszámolta az anyanyelvű szakoktatást. Az addigi román ellenzék 1996os választási győzelme nyomán az RMDSZ a kormánykoalíció tagja lett, é s a kormányprogramba bekerült, hogy feloldják az anyanyelvű oktatást sújtó korlátozásokat. Ennek megfelelően 1997 nyarán sürgősségi kormányrendelettel módosították az 1995ös törvényt. A kormányrendelet az alkotmány értelmében azonnal életbe lépett, de tör vény csak akkor lehetett belőle, amikor később a parlament jóváhagyta. A sürgősségi kormányrendelet értelmében újraindult a magyar nyelvű szakoktatás, a földrajz és a történelem anyanyelvű tanítása, a magyar diákok a román nyelvet és irodalmat számukra k észített, külön tankönyvekből tanulhatták. A nacionalista pártok azonnali tiltakozását kiváltó jogszabály az önálló állami magyar egyetem újbóli létesítését is lehetővé tette. Legalábbis elvben. Nem sokkal a rendelet életbe lépése után megindult ellene a hangulatkeltés, és hiába ismerte el Emil Constantinescu akkori államfő hivatalos közleményben az önálló magyar egyetem létrehozásának jogosságát, a bukaresti képviselőház oktatási bizottsága olyan törvénytervezetet fogadott el, amely még a kormányrendelet előtti állapotnál is keményebb szigorításokat tartalmazott: nemcsak önálló egyetemet, de önálló karokat, egyetemi kollégiumokat sem lehetett volna alapítani ennek értelmében. A koalícióból való kilépéssel fenyegetőző RMDSZ nyomására végül a román parlament két házának együttes ülésén a kormánytöbbség az oktatási törvény egy enyhébb változatát szavazta meg. E szerint a romániai nemzeti kisebbségeknek joguk van az óvodától az egyetemig minden szinten és oktatási formában anyanyelvükön tanulni. A törvény nem teszi ugyan lehetővé az ötvenes években felszámolt magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem helyreállítását, de megadja a kisebbségeknek azt a jogot, hogy úgynevezett multikulturális felsőfokú intézményekben önálló csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és ka rokat szervezzenek. A törvényből kimaradt az a cikkely, amelynek értelmében a multikulturális egyetemeken a rektorhelyettesek által irányított egyes tannyelvű struktúrák adminisztratív szempontból is önállósággal bírtak volna. Az RMDSZ román koalíciós part nereinek javaslata egy Petőfi – Schiller névre hallgató, multikulturális, német – magyar egyetem volt. Az ötlet azonban mondhatni „hamvába holt”: az RMDSZ jobbszárnya túl kevésnek, a kormánykoalíció egyes tagjai pedig saját korábbi álláspontjukat felülbírálva, túl soknak találták az önálló multikulturális egyetemet. Ebben a patthelyzetben lépett fel Tőkés László Királyhágó melléki református püspök a Partiumi Keresztény Egyetem, azaz egy magánegyetem alapításának javaslatával. Szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy a fennálló törvényi szabályozás mellett nincs lehetőség magyar állami egyetem létrehozására, ezért a megoldás egy magánegyetem volna, amelynek alapítására a már említett oktatási törvény végleges változata lehetőséget ad. A leendő magánegyetem létrehozói szerinte csakis – a teológiai képzésben már önálló felsőoktatási struktúrával rendelkező – erdélyi magyar történelmi egyházak lehetnek.
