Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-20
10 A fontos elemek közé sorolta azt a megfogalmazást, hogy azok az igazolványok, amelyeket az anyaország ad ki más államokban élő k isebbsége tagjainak, nem utalhat az igazolvány tulajdonosának nemzetiségére, csak arra, hogy bizonyos kedvezményekre jogosult az oktatás és a kultúra területén. Így az igazolvány nem hozhat létre politikai kapcsolatot a tulajdonos és az anyaország között, nem helyettesítheti az állampolgár személyes dokumentumait. Nastase szerint ennek megfelelően módosítani kell a magyar igazolványok kiadásának jelenlegi előírásait. A román miniszterelnök szerint nagyon fontos az a megállapítás, hogy egy más ország állam polgárainak csak az oktatás és a kultúra területén lehet kedvezményeket nyújtani. Ez - mint mondta - kizárja bármiféle diszkrimináció lehetőségét, a pozitív diszkriminációt pedig ésszerű, igazolható keretek közé szorítja. Adrian Nastase végezetül azt a v éleményt emelte ki a bizottsági állásfoglalásból, hogy a kisebbségeknek nyújtott anyaországi kedvezmények nem tehetnek különbséget aszerint, hogy a kisebbségek mely ország területén élnek. A román miniszterelnök szerint ezért a státustörvény nem vonatkozha t kizárólag a szomszédos országokban élő magyarokra. Mircea Geoana román külügyminiszter Velencében a bizottság ülése után a bukaresti médiumok szerint úgy fogalmazott: örömteli ez a nap Románia számára és reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok mód osítani fogják a határon túl élő magyarok státusáról szóló törvényt oly módon, hogy megfeleljen a vonatkozó európai normáknak. - A velencei bizottság jelentése és a megfogalmazott ajánlások az alapvető kérdésekben elfogadták a kisebbségvédelemmel kapcsol atos eddigi magyar érvelést - mondta az ülés után az MTInek Martonyi János. A magyar külügyminiszter utalt arra: a bizottság által készíttetett elemzésből kiderül, hogy a több európai országban bevezetett, a magyaréhoz hasonló törvényi szabályozás messz ebbre megy, mint a magyar, vannak köztük eltérések és azonosságok. A nagy tekintélyű nemzetközi jogászokból álló testület az olasz, az osztrák, a görög, a szlovén, a szlovák, a bolgár, a román, az orosz és a magyar gyakorlatot vetette össze. A jelentés öss zeállítói pozitív tendenciának nevezik, hogy Európában az utóbbi időben születtek olyan törvények, amelyek a határon túli kisebbségeknek akarnak kedvezményeket adni. A külügyminiszter felidézte, hogy a jelentés szerint a kisebbségvédelemért az elsődleges felelősség mindig azt az államot terheli, amelynek az érintett kisebbségek az állampolgárai. Emellett azonban azoknak az országoknak is joguk van ilyen törvényeket hozni, amelyek kapcsolatot tartanak fenn a más országokban élő kisebbségeikkel. Ez a jelent ésnek a legfontosabb következtetése - mondta a külügyminiszter, utalva a korábbi magyarromán vita lényegére. A román fél okfejtése az volt: miután nincs nemzetközi egyezmény, amely előírna ilyen szabályozásokat, tilos ilyen törvényeket hozni. A magyar f él viszont úgy érvelt: ami nem tilos, az szabad. Mindenképpen kedvező a miniszter szerint, hogy a jelentés pozitív tendenciának minősíti a szóbanforgó törvények születését, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindig be kell tartani a nemzetközi jog általános elv eit. Magyarország kezdettől fogva tiszteletben kívánta tartani ezeket az elveket, soha nem kívánta, hogy ennek a törvénynek területen kívüli hatálya legyen. Ezekben az alapvető kérdésekben a velencei bizottság elfogadta a magyar érvelést, noha a jelentésbe n nem kifejezetten a magyar törvényi
