Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-20
7 nyilatkozta lapunknak SzentIványi István. A parlament külügyi bizottságának elnöke t egnap Pozsonyban találkozott Eduard Kukannal, valamint a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökével. Peter Weiss elmondta: mindkét fél elfogadja a velencei bizottság e tárgyban zajló vizsgálatát. A testület az európai országok kisebbségi politikája mellett a státustörvényt is áttekinti. A szlovák külügyi bizottsági elnök arra hívta fel SzentIványi figyelmét, hogy aggasztóan felerősödtek Magyarországon a revizionista hangok, ám a magyar bizottsági elnök kijelentette: e hangok nem részei a magyar korm ánypolitikának. Nem egyedi a státustörvény 20011020 (a nyomtatott MH cikke) Martonyi János külügyminiszter megérkezett tegnap Velencébe, ahol részt veszt a velencei bizottság ülésén. A külügyminiszter az Európa Tanácsi testület ülése ama napirendi pontjának megvitatására érkezett, amelynek témája a határokon túl élő kisebbségeket kedvezményező európai törvényhozási gyakorlat vizsgálata. A velencei bizottság értékelésének leglényegesebb része, hogy fontosnak tartja az anyaország nemzeti kisebbségekke l való kapcsolatát és azok támogatását - nyilatkozta lapunknak Balla Mihály, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese. Az ajánlás megfelel azoknak az előzetes észrevételeknek, melyeket az MSZP megfogalmazott - közölte Tabajdi Csaba. A szocialista képviselő kieme lte, hogy a két legfőbb román érv, a területenkívüliség és a diszkrimináció nem szerepel a jelentésben. Az SZDSZ mindig is bírálta a törvényt - emlékeztetett Eörsi Mátyás. A szabaddemokrata képviselő szerint a legnagyobb baj, hogy ellentétbe kerül Magyaro rszág és Románia, ez pedig sajnálatos. Ugyanakkor a velencei bizottság nem politikai vagy jogi bizottság - jegyezte meg. A velencei bizottság raportőrei által készített jelentés pozitív tendenciának minősíti azt a gyakorlatot, hogy az utóbbi években az eu rópai államok törvényeket hoztak a határaikon túl élő kisebbségeiknek nyújtandó kedvezményekről. Adrian Nastase román miniszterelnök még júniusban arra kérte a testületet, hogy vizsgálja meg: mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Martonyi János magyar külügyminiszter ugyanakkor azt javasolta, hogy a bizottság inkább összehasonlító elemzést készítsen az Európában fellelhető ilyen törvényekről. Sólyom László, a velencei bizottság magyar tagja kedvezőnek nevezte, hogy a testület ált al készíttetett jelentés kimondja: a magyar státustörvény "nem lóg ki" a többi országban hozott hasonló, határon túli kisebbségeket érintő törvények sorából. vissza Dzindzisz Magdaléna Delegálási jogot szeretnének a kisebbség ek 20011020 (a nyomtatott MH cikke) Tárgyalási alapnak tekinti a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ a kisebbségek nemzetiségi delegátusról szóló javaslatát. A kisebbségek az Országgyűlésbe egyegy képviselőt küldhetnének, akik a szavazati jog kivételével a töb bi képviselővel azonos jogállásúak lennének. Ez persze nem helyettesíti a teljes jogú képviseletet - hangsúlyozzák a nemzetiségek. A tizenhárom kisebbségi önkormányzat közül tíz törvénytervezetet küldött el a hat parlamenti pártnak, amelyben nemzetiségi de legátus intézményének felállítását kezdeményezik, azért hogy még ebben a ciklusban biztosítsák a kisebbségek intézményes részvételét a törvényhozásban. A parlamenti pártok tárgyalási alapnak tekintik a tervezetet, ám fenntartásaikat is megfogalmazták. Az országos kisebbségi önkormányzatok által választott nemzetiségi delegátusok tanácskozási joggal az Országgyűlés tagjai lennének, tehát a szavazati jog kivételével a parlamenti képviselőkkel azonos jogállással rendelkeznének. A törvénytervezetet a pártok frakcióvezetőinek küldték el azzal a kéréssel, még az ősz folyamán kezdjék meg a tárgyalásokat. A kisebbségi delegáció vezetője Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke, tagjai Fuzik János, a Szlovák és Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkorm ányzat elnöke. A kisebbségek a héten találkoztak a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ képviselőivel. Hargitai János (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának tagja emlékeztetett egy két évvel ezelőtti törvénytervezetére, amelyben a kisebb ségi törvényt módosító ad hoc bizottság elnökeként hasonló javaslatot tett, ezt azonban határozottan elutasították a kisebbségek. Ebben a ciklusban Hargitai nem sok esélyt lát a javaslat elfogadására. A tervezet mögött lévő gondolat jó, de maga a szöveg e zer sebből vérzik - fogalmazott lapunknak. A választásokig hátralévő időig ezért nehéz a házszabály módosítása. Azt is kifogásolta, hogy a három meghatározó, vagyis legnagyobb létszámú kisebbség nem írta alá a kezdeményezést.
