Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-20
8 A képviselő szerint ugyanakko r egy kétharmados többséget is létre lehet hozni, ha a szocialisták egyetértenek a javaslattal. Az MSZP most kapta kézhez a tervezetet - mondta lapunknak Göndör István frakciótitkár. Az MSZP már az előző ciklusban is a teljes jogú képviselet mellett volt, ám nyitottak a jelenlegi javaslatra. Göndör is az időhiányt említette, a tervezetet szakértőkkel vizsgáltatják át gyorsított eljárásban. Hozzátette: a választásokig csak különleges eljárással lehet keresztülvinni a törvényt, ha a pártok is egyetértenek ez zel. Az SZDSZ vezetőtestülete a lehető leghamarabb kialakítja véleményét - mondta lapunknak Fodor Gábor. A szabaddemokrata politikus szerint nem reménytelen a javaslat, azonban sok függ a koalíció hozzáállásától. Valóban kevés az idő a választásokig, azon ban a kisebbségi kérdés rendezése csak akarat kérdése - vélte Fodor. Roma választási tömörülés alakult Magyar Demokrata Roma Párt néven választási szövetséget hozott létre tegnap öt roma párt, amely jövő tavasszal mind a 176 egyéni választókörzetben ors zággyűlési képviselőjelöltet állítana. Képviselői szerint csak akkor érvényesíthetik jogaikat, ha önálló frakcióként vannak jelen a parlamentben. A tömörülést a Demokratikus Roma Párt (DRP), a Magyarországi Roma Párt, a Roma Egységpárt, a Magyar Cigányok D emokratikus Pártja (MCDP) és a Magyar Cigányok Békepártja (MCB) alkotja, és roma civil szervezetek támogatják. Bihari Endre, a DRP főigazgatója, az Európai Roma Unió elnöke elmondta, hogy három szervezet már február óta együttműködik. Velencei bizottság a státustörvényekről 2001. október 19. 23:18 MTI Az Európa Tanács nemzetközi jogászokból álló bizottsága szerint az országoknak joguk van határaikon túl élő kisebbségeik számára kedvezményeket nyújtani, ezek a kedvezmény ek azonban csak kivételes helyzetben eshetnek kívül a kultúra és oktatás területén. A velencei bizottság által megfogalmazott ajánlások értelmében az országoknak joguk van határaikon túl élő kisebbségeik számára kedvezményeket nyújtó jogszabályo kat bevezetni. Az Európa Tanács neves nemzetközi jogászokból álló testülete pénteken vitatta meg Velencében az öttagú raportőrbizottság által készített jelentést, amely az e témában alkalmazott európai gyakorlatot vizsgálta. Az ennek alapján megfogalmazo tt ajánlásokban a bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy a kisebbségvédelemért elsősorban azt az országot illeti a felelősség, amelynek területén az érintett kisebbségek élnek. Emellett azonban az anyaország is szerepet játszhat a határon túli kisebb ség megsegítésében, ha az hozzájárul ez utóbbi nyelvikulturális identitásának a megőrzéséhez. A dokumentum emlékeztet: Európa éppen a különböző nyelvek és kulturális hagyományok alapján fejlődött egységes egésszé. Ezért a velencei bizottság szerint ez a k ülönbözőség és sokszínűség gazdagságot jelent a földrész számára, s egyben előfeltétele a békének és a stabilitásnak. A bizottság elsőbbséget tulajdonít a kisebbségvédelem jelenleg létező kereteinek. Utal arra, hogy e téren a különböző európai kezdeménye zések égisze alatt két- és többoldalú egyezmények születtek. Az egyezményeken alapuló megközelítés azonban csorbát szenvedhet, ha ezeket a szerződéseket esetleg nem a jóhiszeműség és a jószomszédság elvei szerint értelmezik vagy alkalmazzák. A bizottság szerint a határon túli kisebbségeket kedvezményező anyaországi törvények gyakorlata még nem tekint vissza olyan hosszú időszakra, hogy azt már "nemzetközi szokásjognak" lehessen minősíteni. Az ezzel kapcsolatos egyoldalú lépéseket csakis a nemzetközi jogi alapelvek tiszteletben tartása mellett lehet megtenni, nevezetesen a területi szuverenitás, az egyezmények betartása (pacta sunt servanda) alapján, illetve az államok közötti baráti kapcsolatok fenntartása, valamint az emberi és alapvető szabadságjogok fig yelembe vételével, különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tiltására.
