Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-12
3 alaptörvény értelmében, amelyet a kilencvenes évek elején fogadtak el, Újvidék "a tartományi szervek székhelye" volt, s nem Vajdaság "fővárosa". A Bácska legdélebbi pontján, a Duna bal partján fekvő több mint 200 ezres lélekszámú Újvi dék fővárosi jogállását a milosevici uralom központosító hadjáratában vonták meg, abban az időben, amikor elvették Vajdaságtól a tartományi autonómiával járó hatásköröket is. A vajdasági parlament csütörtökön úgy döntött, hogy vizsgálóbizottságot alakít, amely kivizsgálja az Újvidéki RádióTelevízió vezetőinek kinevezése körül történt eseményeket. A parlament leváltotta Rada Marinkovot, a vajdasági kormány alelnökét, aki fenyegetéseket fogalmazott meg a vajdasági autonómiát szorgalmazók címére. A parlamen t által megalakítandó vizsgálóbizottságnak azt kell kivizsgálnia, hogyan történhetett meg, hogy a szerb állami rádió- és tévétársaság, az RTS igazgatóbizottsága nevezte ki az Újvidéki RádióTelevízió (RTV NS) igazgatóját és főszerkesztőjét, miközben a vajd asági parlament tavaly novemberben saját hatáskörbe vonta az intézményi vezetők kijelölésének jogát. A parlament annak idején ki is nevezte az intézmény ügyvezető igazgatóját és főszerkesztőjét, arra az időre, amíg nem rendeződik az RTV NS státusa. Hivata losan az újvidéki tévé és rádió az RTS rendszerébe tartozik, de a vajdaságiak az újvidéki médium különválását szorgalmazzák tartozó jog gyakorlását áthelyezték köztársasági illetékességbe. A bizottságnak Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök "felelőtlen m agatartásával" is foglalkoznia kell. A szókimondó és hirtelen stílusáról ismert, határozottan autonómia párti politikus a belgrádi kinevezés hallatán az újvidéki televízió épületének faláról leszedte, széttörte, majd jól megtaposta a szerbiai állami televí zió cégtábláját, s szitkokat szórt eme intézményre a milosevici éra alatt betöltött szerepe miatt. A vajdasági parlament ugyancsak csütörtökön leváltotta Rada Marinkovot, a tartományi kormány alelnökét, aki egy társaságban állítólag "tankokkal és késekkel " fenyegette meg a vajdasági autonómiát szorgalmazókat. Noha Marinkov később azt mondta, nem idézték pontosan, többen megerősítették, hogy a vajdasági politikus, aki egyébiránt a Vojislav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Pártjának a tagja, valóban az m ondta, hogy "tankokat kér Kostunicától a vajdasági autonómisták ellen". vissza Pozitív hatású a státustörvény A határon túli magyarok hatvan százaléka átélte már a negatív megkülönböztetést 2001. október 12. 1:00 A határon túl i magyarok mintegy hatvan százaléka érzi úgy, hogy legalábbis néha hátrányos megkülönböztetés éri szülőföldjén, ebből tíz százalékuk pedig visszatérő és erős diszkriminációt jelzett – számolt be a Magyar Nemzetnek Gereben Ferenc művelődésszociológus, a Páz mány Péter Katolikus Egyetem tanára az Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban és a Kárpátalján az utóbbi években végzett felméréséről. A szakértő szerint a státustörvény csökkentheti ezt a hátrányos helyzetet. A vajdasági magyarok kétharmada élt meg már di szkriminatív helyzetet, derült ki a tavaly tavasszal reprezentatív mintán végzett felmérésből. A kárpátaljai magyarok hatvankét, a felvidékiek hatvan, míg az erdélyi magyarok ötvenhárom százaléka érezte úgy, hogy nemzetisége miatt hátrányokat szenvedett él ete során, fejtette ki Gereben Ferenc. A szakértő szerint az átlagosan hatvan százalék körüli arány mindenképpen magasnak mondható. Megemlítendő még, hogy ez az érzés a szórványban és a tömbmagyar területeken egyaránt
