Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-15
4 Félelmek földje Alternatív anyanyelvi oktatás indul Bákó megyében 2001. szeptember 15. 1:00 Lukács Csaba Az Európa Tanács parla menti közgyűlése a nyár elején ajánlást fogadott el a csángók védelméről és támogatásáról. Tíz esztendővel ezelőtt svédországi magyarok elérték, hogy a Mentsétek meg a gyerekeket! segélyszervezet vezetője meglátogassa a csángókat. Hakan Landeliust annyira megérintették a látottak, hogy nemzetközi segélyakciót szervezett a gyimesbükki kórház javára. Az intézmény szellemi fogyatékos gyerekek számára nyújt menedéket, és Landelius fotói olyannyira megindították a svédek szívét, hogy a kórház támogatása mellett a családok segélyezését is vállalták. Karácsony táján elárasztják a skandináv országból érkező csomagok a gyimesi portákat: patkószeget és orvosságot, meleg alsóneműt és svédacélból készült kaszát küldenek a csángóknak. Volt olyan általános iskolai osztá ly, amelyik egyetlen hétvégén negyvenezer koronát gyűjtött össze ablakpucolással, utcai énekléssel és az otthon fölöslegessé vált tárgyak eladásával. Az első szakaszban másfél millió svéd korona gyűlt össze, ebből modernizálták a kórházat. Később franciák is bekapcsolódtak az akciókba, ők elsősorban a nyolcvanöt fős személyzet képzését vállalták. Tíz év munkájával (amelybe norvégok és hollandok is besegítettek a svédországi magyarok mellett) a felszereltség megközelítette az európai normákat: romániai viszo nylatban a berendezés kiváló, a gyerekek élelmezése megfelelő, a személyzet szakképzett. Júniusban azonban a friss kormányrendelet értelmében bezárták az intézményt, az alkalmazottakat pedig szélnek eresztették. A jelenlegi bukaresti szaktárca ugyanis a me gyeközpontokban összpontosítja a szellemileg súlyosan sérült gyermekek kezelését, ezért a százhúsz férőhelyes otthon ötvenegy helybéli betegét Bákóba vitték, a többieket pedig hazaküldték a megyéjükbe. A helyi magyar orvosok tiltakozása ellenére a gyerekek kel együtt elvitték az összes (külföldről kapott) ruhaneműt, élelmiszert és felszerelést. A hatóság állítása szerint ezt az egészségügy kapta, így jogában áll a kórházzal együtt elköltöztetni. Szerencse, hogy a nemrég felújított épület nem mozdítható: a mo dern központi fűtés, az új nyílászárók maradtak, de lakat került az épület ajtajára. A helyiek abban bíznak, sikerül öregek otthonává alakítani a volt kórházat, ha az engedélyezési procedúrát nem akadályozzák meg Bukarestben. A Svédországban élő Stuber Gy örgy tiltakozást szervezett a bukaresti döntés ellen. Az ottani gyermekvédő szervezet a román testvérintézmény vezetőségét kérte fel a hatóságokkal való tárgyalásra, és diplomáciai nyomásgyakorlással is próbálkoznak. Ám ők is úgy gondolják, elsősorban a ne mzetközi nyilvánosság segíthet. Hogy mennyire a helyi hatóságok jóindulatán múlik a csángók sorsa, mi sem bizonyítja jobban, mint az alig pár kilométerrel arrébb élő gyimesközéplokiak esete. A település a többségében magyarok lakta Hargita megyéhez tartoz ik, s csak a rendőr román a faluban. Itt mindent megtesznek a csángó kultúra fennmaradása érdekében: jól működik a magyar iskola, s egy anyaországi táncoskoreográfus házaspárnak, a Sára család tagjainak köszönhetően – ők pár esztendeje a Tatros völgyét vá lasztották hazájuknak – immár kétszázötven diák táncol heti rendszerességgel az egyik utolsó csángó zenész házaspár, a Zerkulák zenéjére. Sára Ferenc úgy
