Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-10
6 minisztérium, az agrár- és a környezetvédelmi tárca tevékenységében gyökeres fordulatról, jelent ős javulásról beszélhetünk. Magyarországnak még mindig sok a tennivalója a jogharmonizáció terén, és számos kormány, valamint miniszteri rendelet hiányzik ahhoz, hogy megtöltsék tartalommal a parlament által elfogadott kerettörvényeket. Az országjelentés kiemelten foglalkozik a közösségi joganyag alkalmazására képes adminisztratív kapacitással. Ennek nagy fontosságot tulajdonítanak a tagállamok, hiszen biztosak akarnak lenni abban, hogy nem "béna kacsát", hanem egy olyan országot fogadnak maguk közé, amely képes átültetni a gyakorlatba a közösségi vívmányokat. Ezért ilyen hosszú és aprólékos a csatlakozási folyamat. Az uniós tagság drámai átalakulást követel a jelöltektől. A hamarosan nyilvánosságra kerülő országjelentés fontos jelzéseket küld a tagállamok felé a tárgyalások utolsó szakaszában. - A romák helyzete évről évre bírálatokat kap a Bizottságtól. A tavalyi jelentés közzététele óta néhány magyarországi roma család menedékjogot kapott Franciaországban, az Európai Unió egyik meghatározó tagállamában. E z hogyan befolyásolja megítélésünket? - Nagy hibát követnénk el, ha egyetlen esetből vonnánk le messzemenő következtetéseket. Jártam olyan magyarországi településeken, ahol kiváló a romák és az önkormányzat kapcsolata. A romák kielégítőnek találták lakáskö rülményeiket, a különféle szolgáltatásokat, nem tapasztaltak iskolai diszkriminációt. A strasbourgi incidens tehát nem általánosítható. Nem jó, hogy megtörtént, és valószínűleg a létező diszkriminációról árulkodik. De romáknak és magyaroknak leginkább a sz ívekben és a lelkekben megbúvó megkülönböztetést kell leküzdeniük. Magyarországnak egy soknemzetiségű, soknyelvű, tarka Európai Unióhoz kell alkalmazkodnia. Idő kell ahhoz, hogy a romák társadalmi felzárkóztatását célzó középtávú program meghozza a gyümölc seit. Bízom benne, hogy a jövő év végén már tapasztalni fogjuk ennek első konkrét eredményeit. Mindazonáltal nehéz nyomon követni, hogy az e célra szánt pénzösszeget 2000ben hol és hogyan költötték el, hiszen nem különítették el a költségvetésben. - Az ut óbbi időben ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot a magyarországi autópályaépítés uniós megítéléséről. Kérem, öntsön tiszta vizet a pohárba: az Európai Unió milyen feltételekkel és mekkora pénzzel támogatná ezeket a projekteket? - Az úgynevezett ISPAalapok infrastrukturális beruházások támogatására szolgálnak a környezetvédelem és a közlekedés területén a tagjelölt országokban. A Bizottság sohasem utasított el egyetlen magyar igényt sem, amely az úthálózat fejlesztését célozta. Pályázatát Magyaro rszág vonta vissza 2000ben. A múltban jó néhány projektet előterjesztettek, ám anélkül, hogy időt hagytak volna a közbeszerzési eljárás lefolytatására, ami létfontosságú, ha bárki EUpénzekre pályázik. A Bizottságnak nincsenek fenntartásai új utak építésé vel, a régiek korszerűsítésével szemben. Autópályák szelik át NyugatEurópát, épül a tervezett transzeurópai úthálózat. Reméljük, hogy úthálózatának modernizálásában Magyarország is igényt tart majd ISPApénzekre. Évi 4550 millió eurót fordíthatnak közlek edésfejlesztésre, de ezt a támogatást hazai forrásokkal kell kiegészíteni. A következő ISPApályázatok egyébként nem új utak építését, hanem a meglévők korszerűsítését, az uniós normákhoz való igazítását célozzák, vagyis azt, hogy megfeleljenek a közösségb en elfogadott 11,5 tonnás terhelhetőségi határnak. - Az idei országjelentés vélhetően foglalkozik az úgynevezett státustörvénnyel... - A státustörvény többé nem probléma. A magyar hatóságok, figyelembe véve a Bizottság javaslatát, módosították a törvényter vezetet. A tagállamok ezt tudomásul vették, így a kérdés lekerült a napirendről. Brüsszel azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy folytasson konzultációkat a szomszédos államokkal a törvény végrehajtásáról. - Az Európai Parlamentben nemrégiben jóváhagyott országjelentés azonban arról tanúskodik, hogy a tagállamok aggódnak Magyarország jószomszédi kapcsolatai miatt. - A jószomszédi kapcsolatok fenntartása és ápolása az uniós tagság egyik feltétele. Bármi, ami ezt megzavarhatja, aggodalomra ad okot. A szomsz édos országokban élő magyar kisebbség kormányzati szerepvállalásával hozzájárul a térség stabilitásához. Magyarországnak az EUtagjaként különlegesen fontos szerepe lesz abban, hogy az unió fejlessze kapcsolatait ezekkel a közép- és keleteurópai államokka l. - Ön kisebb vihart kavart azzal, hogy védnökséget vállalt a Pepsi Sziget melegrendezvényei fölött. Miért tartotta fontosnak, hogy szerepet vállaljon ebben a kényes ügyben? - Sem az esemény, sem ottani szerepvállalásom nem okozott meglepetést az Európai Unió egyetlen tagállamában sem. Figyelmet is inkább a kerületi polgármester intézkedései nyomán kialakult ellentmondásos helyzet miatt kapott. A Bizottság képviselőjeként egyik feladatom az, hogy Magyarországon bemutassam, elmagyarázzam az Európai Unió pol itikáját. Ennek egyik leghangsúlyosabb eleme a diszkrimináció, benne a homoszexuálisok hátrányos
