Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-10
7 megkülönböztetésének tilalma. Az Európai Alapjogok Chartája, amelyet Nizzában fogadott el az Európai Tanács, határozottan tiltja a homoszexuálisok diszkriminác ióját. Meghívásom a Pepsi Szigetre ily módon lehetőséget teremtett arra, hogy megismertessem az emberekkel az unió álláspontját. Ugyanezt tenném, ha olyan fórumra invitálnának, ahol mezőgazdasággal vagy fogyasztóvédelemmel foglalkoznak. Azért mert részt ve szek a millenniumi misén, még nem tartozom a papok közé... Jelenlétem a Szigeten sokkal több méltatást, mint kritikát kapott. - A melegdemonstrációt újabb kisebbségellenes kirohanások, a Fradi eladását kommentáló antiszemita megnyilvánulások követték. Ön s zerint mennyire jellemzi Magyarországot az antiszemitizmus? - Sajnos a futballpályák manapság a rasszizmus és a gyűlölködés megszokottá vált találkahelyei Európában. Ez nagyon szomorú dolog. A tulajdonosváltást követően elhangzott antiszemita kijelentések távol esnek azoktól az értékektől, felvételi kritériumoktól, amelyeket az EU magáénak vall, és teljességgel elfogadhatatlanok, különösen egy parlamenti képviselő szájából. Nem sokkal az incidens után az országban utazgatva meggyőződtem arról, hogy soksok magyarban megütközést és undort keltettek a megjegyezések. H allottam olyan véleményt is, amely szerint Magyarországon vannak antiszemiták, de az ország nem antiszemita. Nem tudom eldönteni, hogy ez így vane vagy sem, csak remélni tudom, hogy többé ilyen megjegyzések nem hangzanak el. Egyetértek Simon Peresszel, ak i budapesti látogatásán egy kérdésre válaszolva azt mondta: az antiszemitizmus nem Izrael, hanem Magyarország problémája. - A decemberig tartó belga elnökség alatt háromnégy fejezet ideiglenes lezárásában reménykedünk a csatlakozási tárgyalásokon. Hogyan értékeli az esélyeinket? - Még korai jósolni, de az esélyeik jók. A francia és különösen a svéd elnökség alatt elért eredményei alapján Magyarország tartotta magát a menetrendhez, sőt a jelöltek élére ugrott. Egyetlen fejezet - a kultúra és audiovizuális p olitika - félretétele kelt komoly kétségeket a belga elnökség alatt. Ez mindaddig nem zárható le, amíg a magyar parlament kétharmados többséggel nem módosítja a médiatörvényt. A megállapodásnak viszont az a feltétele, hogy rendezzék az ellenzék részvételét a közszolgálati médiakuratóriumok elnökségében. Szégyen, hogy a hat parlamenti párt, amely közös nyilatkozatban támogatta az ország európai uniós csatlakozását, képtelen megoldani ezt a problémát. Pedig ha nem tesznek pontot erre a fejezetre, lemondhatnak a taggá válásukról. Azok a pártok - és itt nem egyetlen pártra gondolok , amelyek hátráltatják a megegyezést, valójában megvétózzák a csatlakozást. - Az ellenzék vagy valamennyi parlamenti párt felelős a kialakult helyzetért? - A patthelyzet kialakulásáb an valamennyi párt ludas kisebbnagyobb mértékben. Mindig is azt hangsúlyoztam, hogy a megegyezéshez minden parlamenti erőnek össze kell fognia. Tudomásom szerint a kormány azt tervezi, hogy a kérdést a parlament elé viszi. Médiával foglalkozó ismerőseim a zonban azt jósolják, hogy a jogszabály nem kap kétharmados támogatást. Ha a törvényhozás most elodázza a döntést, az a választások utánra halasztódik. Hiába fejezik be a felkészülésüket, ha marad egy lezáratlan fejezet, nem is álmodhatnak arról, hogy aláír ják a csatlakozási szerződést. - A "pénzosztásról", uniós zsargonban a költségvonzatú fejezetekről jövőre kezdődik az alkudozás Brüszszelben. Itthon sok szakértő attól tart, hogy az új tagok nem fognak ugyanakkora regionális és mezőgazdasági támogatást kap ni, mint a jelenlegiek. Megalapozottak ezek a félelmek? - A magyarok pesszimisták, azok voltak a csatlakozási tárgyalások egész ideje alatt. Borúlátásuk azonban teljességgel megalapozatlan. Önök nyerésre állnak. A strukturális alapokról és a mezőgazdaság r eformjáról először egymással fognak vitatkozni a tagállamok. A közvetlen kifizetések rendszerét azért hozta létre az unió, hogy kárpótolja a farmereket a korábbi reform következtében elszenvedett jövedelemkiesésért. Azok a mezőgazdasági termelők, akik nem voltak az unió állampolgárai, értelemszerűen nem veszítettek pénzt. Hiba lenne közvetlen kifizetéseket folyósítani azoknak a farmereknek, akik részesei az új vidékfejlesztési támogatásnak. Az egyik lehetőség, hogy az új tagállamok mezőgazdasági termelői a közvetlen kifizetések összegével csaknem azonos nagyságú támogatáshoz jussanak a strukturális alapokból, amit modernizálásra és vidékfejlesztésre fordíthatnak. - Az ír referendum és néhány friss közvéleménykutatás arról tanúskodik, hogy egyre népszerűtlen ebb az Európai Unió bővítése a tagállamokban. Ön szerint mi ennek az oka? - Ami az ír referendum értékelését illeti, nem értek egyet önnel. Az ír népszavazás eredményét belpolitikai okok motiválták. A zöldek, a Sinn Fein és a szélsőbal furcsa szövetsége, m egtoldva az alacsony részvételi aránnyal, egyáltalán nem reprezentálta a bővítés és az Európai Unió tevékenységének nagyon is kézzelfogható ír támogatását. Ne felejtse el, hogy az ír kormány
