Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-08
6 horvát származásúak, joguk van felvenni a hor vát állampolgárságot. Ennek alapján automatikusan jogosulttá válnak társadalombiztosítási szolgáltatásokra és mentesültek a munkavállalási engedély kiadásának hosszadalmas folyamata alól, ugyanakkor sorkatonai szolgálatra csak az állandó horvátországi lakc ímmel rendelkezők kötelezhetők. A függetlenné válás után létesült egy minisztérium is, amelynek feladata a külföldön élő horvátokkal való kapcsolattartás volt, az azonban elsősorban az ideiglenesen külföldön munkát vállalók, vagyis a vendégmunkások vissz atelepítését kívánta elősegíteni. Ez a minisztérium a későbbiek során megszűnt, s a feladatát a külügyminisztérium kisebbségügyi főosztálya vette át. A vonatkozó jogszabályok kimunkálásában a horvát parlament, a szábor emigrációs albizottsága közreműködik. A külföldön élő horvátokkal való kapcsolattartás, különböző kulturális és sportrendezvények szervezése a feladata a Matica iseljenika elnevezésű nem kormányzati szervezetnek, amely kisebbségi kérdéseket taglaló folyóirat és könyvek kiadásával is foglalkoz ik. vissza Székházavatás Ungváron Ungváron tegnap felavatták a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) székházát. Az ünnepségen több kárpátaljai érdekvédelmi szervezet vezetője, ukrajnai és magyarországi intézmén y – ungvári főkonzulátus, Anyanyelvi Konferencia, Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) – képviselője részt vett. A felszólalók kiemelték azt a szerepet, amit a közösség játszik a kárpátaljai magyarság identitástudatának megőrzésében. A MÉKK, húzták alá, k ulturális, tudományos és gazdasági tevékenységével, ami a szülőföldön maradást szolgálja, megelőzte a státustörvényt. Az Ungvár belvárosának számító városkerületben fekvő, korábban családi ház szerepét betöltő székházra az Illyés Közalapítvány különített el pénz, értesüléseink szerint 7,5 millió forintot. Az épület tulajdonosa de jure az ungvári református egyház, amelyik 99 évre térítésmentesen bérbe adta azt az értelmiségiek közösségének. Kárpátalján ez az ötödik olyan – kettő Ungváron, kettő Beregszász ban, egy Munkácson – magyarországi közalapítvány támogatásával megnyílt központ, amely különböző magyarságszervezetnek ad otthont. Kőszeghy Elemér Szelídített nacional izmusok? 20010908 (a nyomtatott MH cikke) A Nyugat eltökélte, hogy véget vet az et nikai vérontásoknak, s úgy véli: erre csak akkor van lehetőség, ha az érintett országok - a XX. századi gyakorlattal radikálisan szakítva - többé nem a tüneteket, hanem az összecsapások okait, azaz a kisebbségi diszkriminációt és a többségi fenyegetettsége t számolják fel. Egyidejűleg. Az, ami Macedóniában zajlik példátlan a modern kori történelemben. A Nyugat a szó szoros értelmében rákényszerít egy önmagát többségi nemzetállamnak tekintő politikai alakulatot, hogy a területén élő kisebbség, jelesen az albá nok számára ugyanazokat a jogokat adja meg, mint amelyek a többségnek megvannak. Ezzel párhuzamosan azonban a kisebbségeket is rákényszeríti, hogy elfogadják a többség szempontjait. Vagyis az albánok lemondanak a területi elszakadásról, de azokon a terület eken, melyeken az albánok a lakosság legalább 20 százalékát alkotják, az albán nyelv második hivatalos nyelvvé lép elő, s az albánok nyelvüket magában a macedón parlamentben is hivatalos nyelvként használhatják. A nyugati döntés tökéletesen ésszerű, de ko rántsem kockázatmentes, hiszen csak akkor szolgálhatja a nemzetek közti megbékélést, ha a - Macedóniában a fegyverek erejével kikényszerített - megoldást a térség más országaiban békés eszközökkel is ki lehet kényszeríteni. Ha ez nem volna lehetséges, a ma cedón megoldás inkább a véres konfliktusok
