Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-08
5 párttal, mert tudnának valami érdemlegeset tenni a vajdasági magyarság érdekében, akkor lépéseket tesz az ügy ben. Az MTInek nyilatkozó Kasza a VMSZ kettős állampolgárság kérdését nem a választási kampány eszközének, hanem lényeges és szükséges elvárásnak tekinti. Ám a döntésnek ebben a kérdésben Magyarországon kell megszületnie, hangoztatta Kasza, s ismertette, hogy a VMSZ már tárgyalt erről Orbán Viktor miniszterelnökkel és a felelős magyar intézményekkel. Az újvidéki Magyar Szó hasábjain kialakult vita keretében Ágoston újabb nyílt levéllel jelentkezett Kasza mellébeszél címmel. (A lap a mai számában hozza.) Lehet, hogy Kaszáék „nagyon jól tudják”, mit kell tenniük a vajdasági magyarság érdekében, csak nem azt teszik, amit tenniük kellene. Ágoston emlékeztet rá, hogy a Magyar Szó szerkesztősége Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 29i interjújából azt emelte ki címbe, hogy „A kettős állampolgárságot kérni kell”. Mivel a VMSZ erre nem reagált, a VMDP vezetősége úgy döntött, felhívja rá a figyelmét. A kérdés az, hogy – a vajdasági magyarság alapérdekeinek megfelelően – hajlandóe Kasza összehívni a vajdasági pá rtok tanácskozását, amelyen a sajtó nyilvánossága előtt kiderülne, melyek azok a pártok, amelyek hajlandóak összefogni a kettős állampolgárság és a magyar autonómia ügyében. Az aláírásgyűjtést a VMDP pedig azért tartja fontosnak, mert az ötszázalékos parla menti küszöb miatt magyar párt csak szerb pártkoalícióban kerülhetne be a szerb parlamentbe. vissza Horvát jog az állampolgársághoz KEDVEZMÉNYTÖRVÉNYEK EURÓPÁBAN 2001. szeptember 8. 1:00 Kovács Mária Jelentős horvát ajkú né pesség él Horvátországon kívül szerte a világban. Ennek azonban kisebb része a szomszédos országokban élő őshonos horvátság, a nagyobbik hányadát a gazdasági vagy politikai okokból kivándoroltak alkotják. A kormányzat most fontolgatja egy, a külföldön élő horvátokra vonatkozó jogszabály megalkotását, ennek előkészítése azonban még nagyon kezdeti stádiumban van. Lapunk érdeklődésére Nevenka Grdinic, a horvát külügyminisztérium kisebbségi főosztályának vezetője elmondta: a jogalkotó munkában hasznosítani kí vánják a státustörvény kapcsán keletkezett magyar tapasztalatokat is. Horvátországnak tekintélyes, a szó hagyományos és modern értelmében vett kisebbsége van szerte a világban. A vele szomszédos országokban, például Magyarországon, Ausztriában, BoszniaHe rcegovinában, Szlovéniában, Jugoszláviában és Romániában (Temesvár környékén) őshonos, tehát évszázadok óta ott élő horvát kisebbség van. A velük kapcsolatos horvát politikát alapvetően ezeknek az adott területen való megőrzése, nemzeti, kulturális és nyel vi identitásuk és az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolása és fejlesztése jellemzi. Míg a világ távolabbi felén élő, az őshazát gazdasági vagy politikai okokból maga mögött hagyó horvát diaszpórával kapcsolatban – főként Horvátország függetlenné válásá t követő időszakban – az volt az elképzelés, hogy haza kell csábítani, s lehetőségeihez és képességeihez mérten járuljon hozzá a független horvát állam felvirágzásához. Ez a célkitűzés több okból nem bizonyult megvalósíthatónak, a szubjektív okok mellett elsősorban azért, mert a horvát gazdaság erősen leszállóágban van, s azoknak sem képes munkát adni, akik otthon vannak. Horvátországban azoknak, akik okmánnyal, például keresztlevéllel bizonyítani tudják, hogy
