Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-05
6 sajtószabadság biztosítv a van. Megemlíti, hogy a közmédiánál hiányoznak az ellenzéki kurátorok, de azt is megjegyzi, hogy ezért maga az ellenzék a felelős, hiszen nem bírt megegyezésre jutni erről. vissza Románia nem kér a támogatásból? Feledésbe m erült Orbán Viktor ötpontos javaslatcsomagja Öt héttel a javaslattétel után a román fél még nem adott választ Orbán Viktor Marosvásárhelyen bejelentett ötpontos javaslatcsomagjára. Noha Adrian Năstase miniszterelnök korábban elmondta, hogy a válaszadás e lőtt a szakminisztériumok elemzik a javaslatokat, az illetékes tárcák sajtóosztálya alig szolgált információval érdeklődésünkre. A szállításügyi tárca szóvivője nem tudja, miben segíthetné Magyarország az autópályaépítést. Az EUintegrációs tárcánál azt s em tudják, kinek kellene a felajánlott bukaresti magyar szakértői csoport ügyével foglalkoznia. A román fél nem fogadta túl nagy lelkesedéssel az ötpontos javaslatcsomagot, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök a román kormányfővel folytatott július végi marosvásárhelyi megbeszélése során nyújtott át a román kabinetnek. Amint azt az akkori lapszámainkban megírtuk, a magyar kormányfő felajánlotta, hogy a román fél rendelkezésére bocsát egy állandóan Bukarestben tartózkodó, európai integrációval foglal kozó szakértői csoportot, amelynek költségeit a magyar kormány fedezi. Orbán Viktor ugyanakkor felajánlotta, hogy tetemesen hozzájárul a magyar határt Bukaresttel összekötő autópálya építéséhez, ha a román fél eldönti, hogy a nyomvonalat ÉszakErdélyen át húzza meg. A javaslatcsomag a kétoldalú munkavállalási egyezmény bővítésére is kitér: eszerint hétezerről tizennégyezerre emelnék a Magyarországon munkát vállaló román állampolgárok keretszámát. A marosvásárhelyi találkozón Orbán Viktor indítványozta a ki s- és középvállalatok kölcsönös támogatását is. Az elképzelés szerint tíztízmilliárd forintos pénzalapot hoznának létre a Magyarországon beruházni kívánó román, illetve a Romániában beruházó magyar vállalkozások hitelezésére. Végezetül a magyar kormányfő javasolta, hogy Románia is dolgozzon ki a státustörvényhez hasonló jogszabályt a határain kívül élő románok támogatására. A román kormány mind ez idáig nem válaszolt a kezdeményezésre. A javaslattétel után egy hónappal Adrian Năstase kormányfő mindössze a nnyit jegyzett meg, a szaktárcák foglalkoznak a javaslatok elemzésével, hogy annak alapján megfogalmazzák következtetéseiket. Érdeklődésünkre azonban a szakminisztériumok igen kevés információval szolgáltak. A területrendezési, lakás- és szállításügyi tár ca szóvivője megerősítette, hogy a minisztérium „foglalkozik az ÉszakErdélyt átszelő autópálya gondolatával”, ám konkrétumokról még nem döntöttek. Mint mondta, mindenekelőtt előtanulmányt kell készíteni, meg kell vizsgálni, hogy valóban szükséges és kifiz etődőe a beruházás. „Egy ilyen terv megvalósítása hosszú időt vesz igénybe, akár tíz évnél is hosszabb távon kell gondolkodnunk” – fejtegette a szóvivő, hozzáfűzve, hogy el sem tudja képzelni, milyen segítséget nyújthatna Magyarország az autópálya megépít éséhez. „Támogatást az európai szervezetek adhatnak” – állította. A kis- és középvállalatok minisztériumának vezetősége sem hozott még döntést a másik ország területén történő befektetések kölcsönös támogatására létrehozandó alapról. A szaktárca szóvivője , Ciprian Ene kérdésünkre annyit mondott, hogy Silvia Ciornei miniszter asszony dolgozik a javaslaton. A Năstasekormány programjában mindenképp szerepel egy ötvenmilliárd lejes garancialap létesítése ez év végéig. (A magyar javaslat szerint mindkét ország megközelítőleg ezermilliárd lejes hozzájárulással hozná létre az alapot.) Az ötvenmilliárdból a tervek szerint a kis- és középvállalkozók által felvett hitelek egy részét garantálnák – tájékoztatott a szaktárca szóvivője, hozzáfűzve, nem tudni még, hogy a magyar fél javaslatát a román kormányprogram részeként vagy annak kiegészítéseként tárgyaljae a kis- és középvállalatok minisztériuma. „Tekintetbe véve a magyar fél hajlandóságát és érdekét a közös alap létrehozásában, a román fél a közeljövőben szakértő i szintű megbeszélést javasol” – hangzott a tájékoztatás. A Munkaügyi Minisztérium illetékesei kitartó érdeklődésünkre sem szolgáltak információkkal a román – magyar munkavállalási egyezmény keretszámának esetleges bővítéséről. Az EUintegrációval foglalkoz ó tárca sajtóirodáján is hiába tájékozódtunk a Bukarestben tevékenykedő, integrációs kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport megalakításáról. Noha a javaslattétel óta több mint egy hónap eltelt, a tárca illetékesei azt sem tudták megmondani, kinek kellene a magyar kormány költségén megalakítandó csoport ügyével foglalkoznia. vissza
