Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-05
7 E. Ferencz Judit Készülődés a találkozóra A román kormány Szlovákia és Jugoszlávia támogatását reméli A román – magyar kormányközi vegyes bizott ság szeptemberi, Budapestre tervezett ülése előtt Románia konzultációkat folytatott a magyar státustörvényről a szlovák és a jugoszláv illetékesekkel is – közölte hétfőn Mircea Geoană külügyminiszter. A külügyminiszter sajtóértekezletén elmondta, hogy az u tóbbi időszakban nem voltak közvetlen tárgyalások Románia és Magyarország között a törvényről. Ehelyett Bukarestben felkészültek a szeptemberi tárgyalásokra. „Minden bizonnyal Budapesten is hasonló felkészülés történt” – tette hozzá. Geoană emlékeztetett arra, hogy Constantin Diaconescu külügyi államtitkár a közelmúltban Pozsonyban és Belgrádban tartott konzultációkat szlovák, illetve jugoszláv partnerével. Ezeken a találkozókon az egyik napirendi pont a magyar státustörvény volt. Diaconescu konzultációiró l a román Külügyminisztérium korábban azt a tájékoztatást adta, hogy Románia, Szlovákia és Jugoszlávia egymáshoz közeli álláspontot vall a magyar státustörvényről. Mindhárom ország a törvény diszkriminatív és területen kívüli jellege miatt nyugtalan. Mindh árom ország szeretné megismerni a törvényhez készülő végrehajtási utasításokat, de ezek tartalmáról még nem kaptak tájékoztatást. Románia további diplomáciai lépéseket tesz annak érdekében, hogy ismertesse világos és határozott álláspontját a státustörvén y tartalmáról. A törvényben van néhány olyan alapkérdés, amely nem felel meg az európai normáknak és elvárásoknak. Ezek Románia számára elfogadhatatlanok – szögezte le a külügyminiszter. Örömünkre szolgál, hogy hasonlóan gondolkodnak a szlovák fővárosban, és bár kevésbé nyíltan, de Belgrádban is – tette hozzá. Geoană leszögezte, különbséget kell tenni a státustörvény problémája és a román – magyar kapcsolatrendszer egésze között. Emlékeztetett arra, hogy ezt erősítették meg Adrian Năstase román és Orbán Vikt or magyar miniszterelnök is legutóbbi, július végén Marosvásárhelyen tartott találkozóján is. A miniszterelnök úgy fogalmazott, nem tekinthető normális állapotnak, hogy hosszú ideig nem hívták össze a román – magyar kormányközi vegyes bizottságot, miközben M agyarország Románia fontos gazdasági partnere, egy olyan NATOtagállam, amellyel Bukarest összességében szeretné fejleszteni kapcsolatait. Mi továbbra is azt szeretnénk bebizonyítani magyar partnereinknek, hogy készen állunk az együttműködésre, ha olyan k onkrét, közös és kölcsönösen előnyös tervekről van szó, amelyek iránt esetleg más szomszédos országok is érdeklődhetnek, illetve amelyek Magyarországgal való együttműködésünk európai jellegét mutatják – hangsúlyozta a külügyminiszter. vissza Magyarország kapjon dátumot Az Európai Parlament szerint hazánk a legesélyesebb EUtagjelölt Magyarország kapjon rögzített dátumot az uniós csatlakozásra – javasolta az Európai Parlamentben (EP) Luis Queiró. A portugál képviselő készített e a hazánkról szóló EPországjelentést, amely szerint Magyarország továbbra is a legesélyesebb keleteurópai tagjelölt. A dokumentumról ma szavaznak Strasbourgban. A tizenkét tagjelöltről különkülön készített országjelentés hasonlít az Európai Bizottság által évente kiállított „bizonyítványhoz”, ám politikailag kisebb súlyú annál. Ezzel együtt a bővítésről tartott keddi vita hangsúlyozta: a felkészült tagállamok csatlakozása 2004 körül lehetséges, és ez nem terheli meg különösebben az unió költségvetését . Günter Verheugen bővítési EUbiztos beszámolójában ismét kiemelte, hogy az unió nem akar engedni a felvételi követelményekből, de „nem is támaszt teljesíthetetlen követelményeket”. Az egyes országokról szóló jelentésekből kitűnik, hogy Magyarország a leg esélyesebb tagjelölt, amely „hamarosan” képessé válik arra is, hogy megfeleljen az EUpiac versenykövetelményeinek. A többi tagjelölt közül Szlovénia és Észtország van az élcsoportban, Csehországot és Lengyelországot kissé hátrébb sorolták, Románia és Bulg ária számára pedig semmi esély arra, hogy bekerüljenek a bővítés első körébe. A magyar országjelentés általában elismerően szól a felkészülés minőségéről és tempójáról. Megállapítja, hogy a politikai intézményrendszer teljesen, a gazdasági pedig lényegében megfelel a követelményeknek. Ebből
