Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-10
4 készíttette a kanizsai születésű és Ausztriában élő Schless István - 25 ezer pengőért. Az alapító okmányt 1934. szeptember 27én helyezték el az emlékmű Magyar Hiszekegy kövei közé, ám a NagyMagyarország október 28ai fölavatása elmaradt. Egyrészt mert az avatáshoz akkoriban egyetlen párt, hivatalos szerv sem merte a nevét adni, másrészt mert a szerb kormány félhivatalos lapja, a Vreme három nappal az avatási ceremónia e lőtt hosszú cikkben támadta Magyarországot, azt állítva, Magyarország országos tüntetést kíván szervezni Kanizsán Jugoszlávia ellen. Hatvanhét év után, 2001. augusztus 12én, délután három órakor nagy és látványos ceremónia közepette a NagyMagyarország e mlékművet fölavatják - az emlékmű 1952ig állt, akkor megcsonkították és ásott sírba temették ; a rendezvény szervezői és támogatói között ott a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Külügyminisztérium, a Magyar ok Világszövetsége, az '56os Szövetség és a Trianon Társaság nagykanizsai szervezete, a történelmi egyházak, valamint Nagykanizsa megyei jogú város önkormányzata. A NagyMagyarország újbóli fölállítása ez idáig 15 millió forintba került, melyből 10 millió forintot a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal fizet, Nagykanizsa önkormányzata 3,54 millió forintot adott, s közadakozásból eddig mintegy 500 ezer forint jött össze. A NagyMagyarország emlékmű megosztotta a várost. Tüttő István, Kanizsa szocialista pol gármestere szerint a legfőbb kérdés kezdettől fogva az volt, szabade éppen most újraállítani az emlékművet, amikor a szomszédos országok a magyar státustörvény miatt érzékenyebbek, s vajon az emlékművel nem adnake újabb alapot a NagyMagyarországálomnak . A város önkormányzata, melyben a kormánypárti képviselők száma 14, a nem kormánypártiaké pedig 13, végül is etikailag nem kifogásolta az emlékmű újbóli felállítását. És Tüttő István polgármester is pusztán azt kérte, az emlékművet ne lássák el olyan mon datokkal, amelyek másokat esetleg irritálhatnak, s hogy az emlékmű ne kerüljön központi helyre, hanem oda, ahol az eredetileg is volt. A város fideszes alpolgármestere, Törőcsik Pál szerint a NagyMagyarország emlékmű avatása iránt - vasárnaptól a Minden magyarok emlékműve nevet is viseli , "az érdeklődés fantasztikusan nagy", vendégeket nemcsak Magyarországról, hanem a világ számos helyéről várnak, az avatási ceremónián a kormány is képviselteti magát, a polgármesteri hivatalban pedig külön telefonszámon jelentkezhetnek be azok a társadalmi szervezetek, pártok, intézmények és személyek, amelyek és akik a NagyMagyarország talapzatához kegyeleti koszorúkat szeretnének elhelyezni. A polgármester úr szerint a rendezvényhez Kanizsa városának nincsen köze, az , hogy a köszöntőt az alpolgármester úr tartja, csak annyit jelent, hogy Törőcsik Pál tagja volt a szoborbizottságnak. A NagyMagyarország emlékmű újbóli felállítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma erkölcsileg támogatta. Úgy, hogy még tavaly 1 20, politikailag elbontott, lerombolt vagy megcsonkított szobor újrafelállítására írt ki millenniumi pályázatot. A 132 benyújtott pályázatból a bírálóbizottság 64et talált támogatásra méltónak. A nagykanizsaiak pályázatot nem nyújtottak be, ám attól a min isztérium a NagyMagyarország emlékmű újraállítását kulturális okokból és erkölcsileg támogatta. Az avatáson a Külügyminisztérium nem vesz részt, a Külügyminisztérium szóvivői irodája arra a kérdésre, hogy a rendezvényt milyen módon támogatják, nem kívánt reagálni, meg nem erősített hírek szerint a kormányt az oktatási minisztérium képviseli. vissza Scipiades Erzsébet /Fotó: Erdei András Máthé Éva Kulcsszavak - erdélyi használatra 20010810 (a nyomtatott MH cikke) Túlvagyunk a tusnádibálványosi, leleményes névösszevonással tusványosinak mondott nyári egyetemen, amelyet talán a legtalálóbban Gazda Árpád, a kolozsvári Krónika jegyzetírója jellemzett: ,Bálványos nélkül - talán nem túlzás megállapítani - a Fidesz sem és Magya rország sem juthatott volna el mai helyzetébe. A tizenkét évi lelki, szellemi tréning nélkül lehet, hogy nem tapsvihar, hanem füttykoncert követte volna szombaton a miniszterelnök magyar életkilátásokról megfogalmazott mondatait." Ezzel Gazda arra is utalt , hogy a székelyföldi szabadegyetem mindvégig a legforróbb politikai témákról folytatott magyarromán párbeszéd fóruma volt, s bár évről évre távol maradtak tőle a legtekintélyesebb román meghívottak, a média révén Tusványos üzenete mindig eljutott a román közvéleményhez is. Hogy miért éppen Marosvásárhelyt választja időről időre a magyar és román államfő Tusnád helyett találkozója színhelyéül, azt csak találgatni lehet. Talán azért, mert Marosvásárhely még nem Székelyföld, amelyet a mindenkori román minis zterelnök olybá vesz, hogy ha oda besétál, akkor az egyenlő az oroszlán torkába való bemerészkedéssel. Az OrbánNastasetalálkozót, a diáktáborrá is előléptetett tusványosi szabadegyetemen elhangzottakat minden