Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-10
5 médium a maga szája íze, politikai hovatarto zása szerint kommentálta. Romániában amúgy divat minimalizálni az ilyen tárgyalások eredményeit, hiszen a sajtó akkor él jól, ha van magyarromán botrány. Romániai magyar részről sem túl derűlátók a kommentárok. Mégis, Orbán Viktor marosvásárhelyi és tusn ádfürdői, szinte azonos, csak árnyalatokban eltérő megnyilatkozásai a reálpolitizálás talajára terelték a tárgyalást, a párbeszédet, és főként gazdasági vonatkozásokról szólva a miniszterelnök néhány olyan kulcsszót dobott be a köztudatba, amelyekről ezutá n konkrétan lehet egyezkedni. Ami az autópályát illeti, az utóbbi években nemzetközi, romániai és összeurópai szinten rengeteg szó esett az öreg kontinenst átszelő fő autópályákról. Az már kész tény, hogy mind az uniós intézmények, mind a román kormány a DélErdélyen áthaladó, Aradot, Dévát, Szebent, Brassót érintő, majd Bukarest felé, délre haladó sztrádát részesíti előnyben. Eugen Dijmarescu miniszterelnöki tanácsos világosan és jogosan mondotta Tusnádon: az első erdélyi autópálya ott fog áthaladni, ahol a legnagyobb a forgalom, és ezzel a kemény, józan érvvel szembehelyezkedni botorság lenne. Viszont miért ne lehetne egyszerre két autópálya? Azzal, hogy Orbán Viktor kilátásba helyezte: a magyar állam hajlandó beszállni a KözépErdélyen áthaladó sztráda m egépítésébe, minden bizonnyal meditálási témát adott a román kormánynak, hiszen annak egyhamar nemhogy két, de még egy sztrádára sem lesz elegendő pénze. Ha elég nagyvonalú lesz a magyar ajánlat, akkor azt nehezen fogja visszautasítani a román kabinet. Mu nkavállalási ügyekben köztudott, hogy Románia gazdasági helyzete nem nevezhető rózsásnak. Az ország egyes térségeiben, például a Zsil völgyében, ahol szénbányákat zártak be, vagy az olyan kisvárosokban, mint Balánbánya, Dicsőszentmárton, elképesztő szintet ért el a munkanélküliség. Orbán Viktor Marosvásárhelyen nemcsak arról szólt, hogy az erdélyi magyarok munkát vállalhatnak majd az anyaországban, hanem arról is, hogy esetleg a nyolcezres általános román munkavállalási keretet Magyarország akár 17 ezerre i s kitágíthatja. Bár a román munkanélküliségi ráta az utóbbi időben némileg csökkent, azért a 4050 százalékos munkanélküliséggel küszködő települések lakói számára talán az utolsó szalmaszál lehet egy ilyen ígéret. Amióta Magyarország és Románia a NATO és az EU felé araszolgat, persze nem egyforma eredményességgel, nagyon sokszor hallhattunk már arról, hogy Magyarország szívesen segít Romániának a csatlakozási felkészülésben. De most először hangzott el konkrét ígéret arra, hogy a magyar állam által finans zírozott, Bukarestben állandó jelleggel működő szakértői csoport segíti majd Romániát például a jogharmonizációban, a környezetvédelmi felkészülésben és másban. - segítséget sértődötten visszautasítani lehet ugyan, de nyilvánvaló öngól lenne a Nastasekabi net részéről. Ami meg a vállalkozók támogatását illeti, egyelőre talány, hogy a román kormánynak honnan lesz tízmilliárd forintot érő leje beszállni a nagyvonalúan megígért, a kis- és közepes magyar és román vállalkozókat támogató közös alap létrehozásába . De ennek a régen várt, államilag garantált "bőségszarunak" a léte valóban előrelendíthetné a magyarországi román, illetve a romániai magyar beruházást. A kulcsszavakon nyugodtan lehet rágódni a szeptemberi dátumig, amíg össze kellene ülnie a magyarromá n vegyes bizottságnak, amely újra elemezheti a státustörvényt, annak következményeit, az ellene emelt román kifogásokat. Mérlegre lehet tenni: mi hasznosabb? A duzzogás vagy a kinyújtott kéz elfogadása? A marosvásárhelyi találkozó és a tusnádfürdői szabad egyetem kapcsán érdemes idézni a legjózanabb és a legszélsőségesebb román véleményt, a két végletet. Kezdjük talán a rosszal. Gheorghe Funar ismét elvégezte a "piszkos munkát". Amit nagyon szívesen elmondana a kormányfő, de nem teheti, mert Európa figyel, azt lehet, hogy helyette mondja ki Funar. Mármint hogy a tusványosi szabadegyetem "súlyosan románellenes megnyilvánulás", és lényegében be kellene tiltani. Másfelől a toleranciájáról, józan gondolkodásmódjáról közismert Adrian Severin, a demokrata párti k egyvesztett politikus, volt román külügyminiszter, aki most az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke, kimondta azt, aminek a magyarromán kapcsolatok jelszavának kellene lennie. Hogy soha nem volt ilyen egyforma a magyar és a román stratégiai érdek, mint n apjainkban. És azt is megfogalmazta: "Megengedhetetlen, hogy két nép a múlt túsza, a történelmi mítoszok foglya legyen." Erdélyi magyar szemmel nézve talán azt mondhatjuk: Orbán Viktor tanácsadói ezúttal jól orientálódtak, a magyarromán viszonyt megpróbá lták közelebb vinni a gazdasági valóság talajához, a nagyvonalú gesztusok taktikáját helyezték előtérbe. Mostantól kezdve nem jelent hátrányt az, ha valaki magyarnak születik a Kárpátmedencében - mondotta a miniszterelnök. Erdélyi magyarként sajnos azt k ell írnom: ez valószínűleg Magyarországra valóban érvényes. De a határon túli magyarság egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy teljes mértékben igazat adhasson Orbán Viktornak. vissza A szerző marosvásárhelyi újságíró Madará szon nem lesz csúcstalálkozó Neszméri – MTI Felküldve: 2001. augusztus 10. 9 . oldal
