Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-30
6 További feltétel, hogy a parlament szeptember 30áig hagyja is jóvá ezeket a tervezeteket. Mindezek lényegében nem új elemek , az MKP követelésének új eleme inkább a feszesebb tempó elvárása. Az MKP természetesen továbbra sem ért egyet a területi felosztásról született törvénnyel, akárcsak a többségi elvre épülő helyhatósági választási törvénnyel, ezek módosítása azonban már ne m lehetett feltétele a bent maradásnak mondta Bugár az OT ülését követő sajtótájékoztatón. Rámutatott: az SDLes Jozef Migas házelnök december elsejére már kiírta a megyei helyhatósági választásokat a meglévő törvények alapján. Az MKP azonban tette hozzá a pártelnök ezután is programján tartja a módosítás követelését. A kormánykoalícióban egyébként lényegében csak Mikulás Dzurinda kormányfő és az általa alapított kis párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), illetve némileg lavírozva a Keresz ténydemokrata Mozgalom (KDH) marasztalta a magyarokat a kormányban. Dzurinda egészen odáig elment, hogy két nappal az OTülés előtt fogadta az MKP benn maradását petícióban kérő szlovák haladó értelmiség képviselőit, a szlovák rádió magyar nyelvű adásában pedig a betelefonáló hallgatóknak válaszolva egy órán keresztül érvelt a magyar párt maradása mellett. A döntés közeledtével a nyugati diplomaták is szokatlanul nyílt offenzívát folytattak, Douglas Hengel, az USA pozsonyi ügyvivője és David E. Lyscom brit nagykövet például a sajtón keresztül is győzködték a koalíciós pártok elnökeit a szövetség egyben tartása érdekében. A múlt héten még Günter Verheugen, az Európai Unió (EU) bizottságának bővítési ügyekért felelős tagja is értelmes kompromisszumra szólítot ta fel a feleket, kimondatlanul is arra utalva, hogy a kormány válsága, esetleges bukása veszélyeztetné Szlovákia euroatlanti integrációs esélyeit. Az MKP egyébként néhány nappal az egész szlovák társadalom által feszülten várt döntés előtt kiélvezhette a kabineten belüli vitákban aratott győzelem ízét. Brigita Schmögnerová SDLes pénzügyminiszter augusztus 20án több hónapos kivárás után beterjesztette baloldali hangolású adóreformkoncepcióját. A kormány viszont Ivan Miklos gazdasági miniszterelnökhelye ttes vezetésével és a jobboldali érzelmű pártok, így az MKP támogatásával alapjaiban szabta át a régen várt anyagot. Míg például Schmögnerová nem tervezte a jelenleg 29 százalékos társasági adó csökkentését, a kormány 3 százalékos jövő évi lefaragás mellet t döntött, amit évenkénti 2 százalékos enyhítés követ, egészen a 2006ban elérendő 18 százalékig. A kormány a személyi jövedelemadó kulcsait is a javasoltnál nagyobb mértékben csökkentené, a legfelső sávban például 42ről 38 százalékra. Az SDL minderre hev esen reagált, Migas például a megyerendszerrel kapcsolatos júliusi a HZDS támogatásával "megnyert" szavazásra utalva parlamenti visszavágást helyezett kilátásba. A költségvetési vita esetében azonban nehezebb dolga lesz, mivel a HZDS az utóbbi hónapokban e gyebek mellett jobbközép gazdaságpolitikával keres újabb híveket, így egyáltalán nem biztos, hogy szavazataival most is besegít az SDLnek. vissza Tuba Lajos / Pozsony Bakk Miklós 1 : Válságolvasatok A múlt hét elején kirobbant "RMDSZválság", amely egyszerre vált ismertté az erdélyi és magyarországi nyilvánosságban, látszólag ismét csak az olvasatok háborújának bizonyult. Az RMDSZ belső ellenzékeként működő Reform Tömörülés politikai cél jait "leleplező", bizalmas belső irat közzététele alkalmat teremtett, hogy Markó Béla bebizonyítsa: jó politikus, s az esetből ismét annyit hasznosít elegáns, apró csúsztatásokból is építkező kommentárjaival , amennyit számára a történet nyilvános "olvasat a" kínál. Kitűnő lehetőség a közzététel arra is, hogy a román sajtó cikkezzen a pattanásig feszülő mérsékeltradikális ellentétről, és megjósolja az RMDSZ közelgő szakadással fenyegető válságát. A román nyilvánosság és az RMDSZ hatalmi centrumának eme "ért elmezési ujjgyakorlataiban" épp annyira nincs újdonság, amennyire nincs magában a "leleplezett" dokumentumban. Régóta tudott ugyanis, hogy a belső ellenzék keresi azt, aki Markó esélyes ellenlábasa lehet. Ezt célozta Kincses Előd jelölése az RMDSZ 1999es csíkszeredai kongresszusán, és e sikertelen keresés része volt az a tavaly őszi dilemma is, hogy kit állítson a Reform Tömörülés a Markótábor államelnökjelöltje, Frunda György ellenében: Tőkés Lászlót vagy Kolumbán Gábort. Hogy a döntés Tőkés javára törté nt, az annak a jele, hogy e belső ellenzék nem tudja újratematizálni öthat évvel ezelőtti programját. A régebbi témákat újraértelmező olvasatháború mögül mindazonáltal ez alkalommal trendek is felsejlenek. A "reformosok" ügyének megszellőztetése a magyar országi sajtóban, az, hogy a FideszMPP elleni régebbi vád miszerint klientúraépítő törekvéseivel megosztja a határon túli szervezeteket helyet kap a közeledő választási kampány témakínálatában, akár új szakasz kezdetét is jelezheti. Kibontakozásához az ke ll, ami most még csak jelekből olvasható ki: az MSZP törekvése arra, hogy hasonló "pozíciókra" tegyen szert a magyar kisebbségi szervezeteken belül. 1 a szerző politológus, a kolozsvári Krónika című napilap főmunkatársa
