Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-30
7 Ez az "építkezés" azonban csak akkor lehet meghatározó folyamat, ha Magyarországon megszilárdul a kétpólus ú pártrendszer. Elindíthatja a két nagy párt, pontosabban a két politikai család, a konzervatívok és a baloldal "határontúliság"koncepcióinak stratégiai vitáját. Most ehhez nyomvonalként csupán a státustörvényben megfogalmazódó szemlélet adott, amelynek a nyaországi vitáiból annyi máris kiolvasható, hogy középtávon a Kárpátmedencére irányuló magyar politikának két versengő koncepciója lehetséges. Az egyik a kulturális nemzet egységének fenntartására irányuló nemzetpolitika, a másik a térség egészére mint a magyar történelemmel szorosan összefüggő civilizációs térségre irányuló regionális politika. Mindkettő szomszédságpolitika is, de eltérő prioritásokkal. Stratégiai kérdés, hogy egymással vitatkozó vagy egymást kiegészítő alternatívaként fogalmazódnake me g. Mindez csupán a magyarmagyar ellentétek távlati értelmezése. Az erdélyi magyarság lehetőségeit meghatározó folyamatok valójában abban az erőtérben mennek végbe, amelyet Rogers Brubaker a kisebbségi érdekérvényesítés háromszögeként írt le, s amelynek té nyezői: a kisebbség, annak anyaországa, valamint az az állam, ahol a kisebbség él. E háromszögben Magyarország és az erdélyi magyarság kapcsolati lehetőségei nem függetlenek tehát a román nemzetállamtól. Van ebben csapda is: ha a magyarromán kapcsolatokat az államok közti viszony hagyományos logikája szerint gondoljuk el, akkor most Magyarország az "erősebbik fél", a brubakeri háromszögben viszont Románia a meghatározóbb. A státustörvényről folyó románmagyar vitából viszont nem csupán két nemzetkoncepció k onfliktusa olvasható ki, hanem az is, hogy Románia nem ismerte fel, miként alakul térségünk szerkezete. A vitát az teszi drámaivá, hogy épp akkor kérdőjelezi meg a román szuverenitás hagyományos koncepcióját, amikor Románia térségen belüli identitása is te ljesen bizonytalan. A visegrádi négyek határozata, hogy nem fogadnak be maguk közé újabb államokat, Adrian Nastase miniszterelnök sikertelen próbálkozása a bolgárromán együttműködés stratégiai tartalommal való feltöltésére, a románmoldvai kapcsolatok tiszt ázatlanságai mindmind erre utalnak. E válság magyar szempontú, kisebbségpolitikai olvasatára mindenképpen szükségünk van. vissza A MIÉP Szlovákiáról augusztus 30. 1:00 Munkatársunk tól Budapest. Palesztinai stílusú durva kirekesztés valósult meg Szlovákiában a magyarokkal szemben, ennek ellenére a Magyar Koalíció Pártja mégis bennmaradt a szlovák kormányban – jelentette ki tegnap Csurka István, a MIÉP elnöke. A politikus élesen bírálta az MKPt, amiért csak első indulatában helyezte kilátásba a kilépést, s letett a magyar önrendelkezésről, valamint a magyar külpolitikát, amiért „szó nélkül elment a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb magyar sérelme mellett”. (P. G .) vissza Az RMDSZ felügyeli a visszaszolgáltatást augusztus 30. 1:00 Gui Angéla A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos struktúrát hoz létre, amely az önkényesen elk obzott ingatlanok jogállásáról szóló törvény alkalmazását fogja felügyelni. A jogszabályt már februrában elfogadta a román parlament, a restitúciós igény benyújtásának határideje november 10én jár le. A tevékenység koordinációjával Kerekes Gábo r önkormányzati képviselőt bízták meg, aki lapunknak elmondta, hogy minden RMDSZönkormányzati képviselettel rendelkező településen egy felelőst fognak megjelölni. A helyi önkormányzati tisztségviselők a lakosság tájékoztatásával és a tulajdonosok törvénye s érdekeinek helyi színtű érvényesítésével lesznek megbízva. Kerekes hangsúlyozta, hogy a jövő hét végig minden érintett településen kineveznek egy felelőst, akiknek a neve és az elérhetősége az RMDSZ honlapján rövid időn belül fel lesz tüntetve. A jogsza bály értelmében azok kérhetik vissza ingatlanjaikat, akiktől ezt 1945. március 6. és 1989. december 22. között kobozták el, s akik Romániából való távozásukat követően nem részesültek semmilyen kárpótlásban. A törvény alapján az önkényesen átvett ingatlano kat a román állam lehetőleg természetben szolgáltatja vissza, ha ez nem lehetséges, akkor „arányos jóvátételi intézkedést” állapít meg, értékjegyek vagy pénzbeli kárpótlás odaítélésével. A pénzbeli kárpótlás körül azonban máris megindult a huzavona Románi ában. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjai egyetértenek abban, hogy nem kell reális áron kárpótolni a volt tulajdonosokat, a kifizetéseknek százezer dolláros felső határt akarnak szabni, de az is megtörténhet, hogy maximum ötvenezer dollárt utal nak majd át, s azt is részletekben. A titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság ugyanakkor arra kérte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), készítsen jelentést arról, hogy Románia biztonságára nézve milyen következményekkel jár az ingatlanok visszasz olgáltatása. A NagyRománia Párt elnöke, Vadim Tudor ugyanis attól
