Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-30
5 Medgyessy Marosvásárhelyen is közéleti fórumon vett részt, ahol - mint azt a Magyar Hírlapnak elmondta - helyenként kemény h angvételű kérdések, vélemények hangzottak el. "Begyűjtöttem mindazt a szemrehányást, amit mind a három magyarországi kormány kiérdemelt, mert nem tudott megfelelő segítséget adni az erdélyi magyarok kérdésében" - jegyezte meg. vi ssza Bogdán Tibor/Bukarest A szlovák kormány és a magyar párt Maradtak is, nem is Ismét elodázta a pozsonyi kormányból való kilépésről szóló döntését a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, amely ezúttal egy hónapo s határidőt szabott a kabinetnek a közigazgatási reform úgymond elfogadható változatának jóváhagyására. A kormányválságtól tartó Dzurinda kormányfő üdvözölte a döntést, több koalíciós tag viszont zsarolásként értékeli, egyúttal teljesíthetetlennek tartja. A kormányon maradás ugyanakkor a magyar párton belül is egyre inkább elmélyíti az ellentéteket. Heteken át döntetlenre állt a külső szemlélő számára a Magyar Koalíció Pártján (MKP) belüli vita a kormányban maradásról: Bugár Béla pártelnök naponta többször is olyan értelmű nyilatkozatokat tett, miszerint a kilépés szinte kész tény, miközben Csáky Pál, az MKP elnökségének tagja, miniszterelnökhelyettes folyamatosan arról beszélt, hogy a pártnak a legvégsőkig el kell mennie a bent maradás érdekében. Így aztá n nem meglepő, hogy a párt országos tanácsának (OT) múlt szombati, az Érsekújvár melletti Udvardon tartott ülésén szinte egyhangú szavazás után felemás megoldás született. Az MKP egyelőre nem lép ki, ám ha feltételei szeptember végéig nem teljesülnek, októ ber elsejei hatállyal mégis felmondja a koalíciós szerződést, visszahívja a kormányból három miniszterét és négy államtitkárát. Az újabb menni vagy maradni helyzet július elején állt elő, amikor az ország közigazgatási berendezkedéséről tartott parlamenti szavazáson az MKP által évek óta szorgalmazott, többek között korábban a Komárom központú, úgynevezett magyar megye kialakítását is tartalmazó 12 megyés terv helyett nyolc államigazgatási kerület és nyolc regionális önkormányzat modelljét fogadták el. Ez nemcsak ellentmond a kormánypártok által korábban elvben támogatott, a földrajzi régiókon alapuló elképzelésnek, hanem lehetővé teszi a még mindig baloldali befolyás alatt álló járási államigazgatási hivatalok fennmaradását. Döntés született arról is, hogy a regionális önkormányzatok vezetőit kétfordulós rendszerben választják meg, ami egyértelműen a magyar jelöltek győzelmét igyekszik megakadályozni. A parlamenti döntés előzménye az volt, hogy a koalíció baloldala, a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) és a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) összefogott az ellenzék vezérerejével, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) a Meciarkormány által 1996ban kialakított, nyolckerületes koncepció támogatására. Mivel az MKP ezt a változatot nem akarta megszavazni , az egész önkormányzati reform veszélybe került, és a további halasztást elkerülendő a koalíció vezető pártja, a 12es modellt kitaláló Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) számos képviselője is a "renegátok" mellé állt. A különös szövetséget a koalíciós szerződés súlyos megszegésének ítélő MKPn belül heves viták alakultak ki, sokan a kormányból való azonnali kivonulást követelték, ám a pártvezetés úgy határozott, hogy az augusztus 25ére összehívott OTülésen döntenek a kilépésről. Az MKP elnöke heteken át a "döntés az OT kezében van" jelszóhoz tartotta magát, miután azonban a kormánypártok koalíciós tanácsában augusztus elején az SDL nyíltan hangot adott az MKPval szembeni ellenszenvének, Bugár már egyértelműen a kilépés mellett kezdett érvelni. Addigr a viszont már nemcsak a párton belül, hanem a választók körében is jelentős hangulatváltásra került sor. Míg a pozsonyi Új Szó telefonos közvéleménykutatásában július közepén a megkérdezettek 68 százaléka támogatta a kormányból való kilépést, augusztus kö zepén már csak 36 százalékuk. Eközben az OT tagjai is arról számoltak be, hogy környezetükben inkább "bennmaradási" hangulatot tapasztalnak. Az átlagos MKPszavazót a beszámolók szerint főként az a lehetőség ijesztette meg, hogy pártjuk kilépésével az SDLesek kerülnek meghatározó pozícióba a kormányon belül. A hangulatváltozás az MKP helyi szervezeteire is hatással volt: a járásokban júliusban tartott elnökségi ülések még rendre a kilépés mellett döntöttek, augusztus közepén azonban már szinte kizárólag a benn maradás különféle variációi mellett határoztak. A hangulatváltáshoz szakértők szerint nagyban hozzájárult az is, hogy augusztus második felére felpörgött a hatáskörök átruházásával kapcsolatos vita. A parlament ugyanis július elején mindössze a regionális önkormányzatok számáról döntött, az viszont, hog y az államigazgatás milyen hatásköröket és pénzeszközöket engedjen át a helyi, illetve a regionális önkormányzatoknak, csak szeptemberben kerül napirendre. Márpedig a kormánykoalíció SDL fémjelezte baloldali fele az erős állam, azaz a minél nagyobb központ i beleszólás híve, szemben a jobboldali, az MKP által is képviselt decentralizációs, a helyi döntési jogköröket erősíteni szándékozó akarattal, aminek kabinetbeli támogatottsága a magyar párt kilépésével igencsak meggyengülne. Az OTben elhatározott újabb halasztást a párton belül is többféleképpen értékelik, van, aki újabb kompromisszumnak, más inkább a kormány felé tett utolsó gesztusnak tartja. Az MKP ugyanis most azt várja el, hogy a kormány szeptember 15ig vigye a parlament elé a közigazgatási reform végrehajtásához szükséges törvények tervezetét, így például a hatáskörökről és az ahhoz rendelt pénzösszegekről szóló passzusokat.
