Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-29
8 Magyarország” formában jelent meg. A haza, amelyben élünk, nem Magyarország neki, hanem „KisMagyarország”. És még csak nem is ország, hanem „államterület”. Az itt élő emberek Várhegyi okoskodása szerint nem nemzetet alkotnak, hanem államnemzetet. Az á llamtitkár úr Magyarországán 15 millió ember él, és ő ezt le is írja. A cikk teljesen világos sugalmazása, hogy ez az alakulat (az ő „Magyarországa”) azonos a történelmi (Trianon előtti) Magyarországgal. Ebben a földrajzi keretben helyezi el minden magyarn ak azt a közösségét, amelyet szerinte a „magyar államiság hagyománya” (tehát vagy NagyMagyarország emléke, vagy a Szent Korona, vagy mindkettő) tart össze, s amely Orbán Viktor stratégiájának köszönhetően a legjobb úton van afelé, hogy „politikai közösség gé” váljék, bármit jelentsen ez. Igen, eddig olyan közösségről beszéltünk, olyat tartottunk magától értetődőnek, amelyet a nyelv, a kultúra és a néprajzilag feltárt közös múlt tart egybe; ez az állapot azonban meg van haladva állítólag. Meg van haladva a n éhai Antall József is, aki még lelkiérzelmi kapocsnak fogta föl azt a viszonyt, amelyet önnön közjogi hivatala (a miniszterelnökség) és az összmagyarság között vélt létezőnek. Ez Várhegyi üzenete a választóknak: Orbán máris több, mint Antall. Ő úgy mondja , a mai kormányfő „átlépte a Rubicont”, amikor – Antallal ellentétben – már nem ódzkodott politikailag is intézményesíteni az összmagyarság eddig lelkiérzelmiként posztulált kapcsolatait. Tehette, mert az ő Magyarországa már erős, a rendszerváltó miniszt erelnöké meg gyenge volt még. (Istenem, mi lesz, ha még erősebbek leszünk. A MIÉPnek erre máris van ötlete.) Orbán alatt, olvasom, „gyökeres változás” következett be „a magyarság életében”. Ez azonban Fideszblöff; olyan konklúzió, amely finoman szólva is gyöngécske premisszákra támaszkodik: a Magyar Állandó Értekezlet megteremtésére, a státustörvényre és a nyugati magyarság állampolgársághoz juttatásának – szándékára. Tehát egy intézményre (magyar – magyar csúcs), amelyet még Hornék hoztak létre, egy törvé nyre, amelynek a végrehajtása meg se kezdődött és egy szándékra. Ez volna a „gyökeres változás”? Ahhoz képest, hogy az erdélyi magyarok zöme még tíz év után is idegen közegnek érzi a mi országunkat? Nem, a gyökeres változás az, hogy a Fidesz egyik vezetője kikiálthatja Orbán Viktort a magyarság újraegyesítőjének, olyasvalakinek, aki ha jogilag nem is egészen, de „politikailag” valóban 15 millió magyar miniszterelnöke, az összmagyarság főnöke. Üres handabanda ez, hölgyeim és uraim, ráadásul a KisMagyarorszá g fogalma felől nézve agresszív, sértő és kegyetlenül veszedelmes is. Aczél Endre 20010828 / VAJDASÁG – SZAKÉR TŐI CSOPORT ALAKULT AZ ALAPTÖRVÉNY KIDOLGOZÁSÁRA Belgrád, 2001. augusztus 28., kedd (MTI) – Három vezető vajdasági párt – közöttük a Vajdasá gi Magyar Szövetség (VMSZ) – szakértői csoportot alakított, amely azt a feladatot kapta, hogy előkészítse Vajdaság alaptörvényének szövegét. A keddi találkozón részt vett Nenad Canak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke és Miodrag Isakov, a Vaj dasági Reformpárt elnöke. A Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) Egeresi Sándor, a párt alelnöke képviselte, aki egyben a tartományi képviselőháznak is az alelnöke. Isakov a találkozó után elmondta, hogy tizenöt napon belül megalkotják az alaptörvényt, és azután javaslatot tesznek arra, hogy azt "teljes egészében építsék be Szerbia alkotmányába". "A mi feladatunk az, hogy szervezetileg és személyi vonatkozásban egyaránt megszilárdítsuk a vajdasági parlamentet és a végrehajtó tanácsot, illetve növeljük e ké t szervezet tekintélyét" – közölte Isakov. A politikus szerint a találkozón egyetértés született arról, hogy tíz napon belül megtartják azon vajdasági civil szervezetek és a szakszervezetek találkozóját, amelyek támogatják a vajdasági autonómiaplatformot. A megbeszélésen arról is megállapodtak, hogy az autonómia megvalósítása végett közösen szerveznek politikai rendezvényeket, gyűléseket, s emellett létrehoznak egy közös sajtóközpontot is. Isakov közölte, hogy a vajdasági pártok vezetői két héten belül Sz abadkán tárgyalnak ismét, s a találkozó házigazdája Kasza József, a VMSZ elnöke lesz. Az említett három vajdasági párt augusztus 20án hozta létre a vajdasági autonómiaplatformot, és követelte a szerbiai kormányzó pártkoalíciótól, a DOStól, hogy azonnal tűzze napirendre a tartományi autonómia teljes visszaállításának a kérdését. A DOSelnökség már másnap döntött arról: megbízza a kormányt, hogy két héten belül készítse el a vajdasági autonóm jogkörök visszaállításával kapcsolatos javaslatokat. vissza 20010828 / VAJDASÁG – SZOCIA LISTA FIGYELMEZTETÉS , KASZA JÓZSEF VÁLASZA
