Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-25
5 tartja, a kilépés ellen foglaltak állást. Hog yan mutatkozhat ez meg az országos tanács szombati tanácskozásán? – Járásaink többsége a kilépés mellett foglalt állást, tizenhétből csak négyben született olyan döntés, hogy ne lépjünk ki. Nyilván mindegyik indokolni fogja majd határozatát, érvelni fogna k a küldöttek ajánlásaik mellett. Ez természetes. Hogy az országos tanács döntésére melyik érv milyen hatással lesz, egyelőre nehéz megmondani. Én azonban azt szeretném, ha az országos tanács lehetőleg kompromisszumos döntést hozna. Jó lenne, ha nem kerüln e sor olyan szavazásra, amely akár a kilépés, akár a bennmaradás mellett hozna eredményt, egykét szavazat különbséggel. Félreértés ne essék: nem attól tartok, hogy egy ilyen szavazás alapján szakadna a párt, esetleg neves vezetők hagynák el az MKPt, megg yőződésem, hogy a kisebbségben maradók fegyelmezetten vennék tudomásul az ilyen szoros eredményt is. Egyszerűen döntésünk, lépésünk fontossága, súlyossága mondatja velem a nagyobb összhang és egyetértés szükségességét. vissza KEDVEZMÉNYTÖRVÉNYEK EURÓPÁBAN Kettős állampolgárság szerbeknek augusztus 25. 1:00 Guszton András (Jugoszlávia) A térségben élők közül kétségkívül a mostani Jugoszlávia tett a legtöbbet az egykori délszláv állam széthullása után megalakult országokban re kedt, főleg szerb kisebbségekért: még fegyverrel is segítette függetlenségi törekvéseiket. Ez a segítség elsősorban öncélú volt, az akkori belgrádi vezetés abban bízott, hogy a horvátországi és a boszniai szerbek lázadásának támogatásával gyarapíthatja a s zerb – montenegrói államszövetség területét. Mint ismeretes, ez a próbálkozás nem járt sikerrel, a szerbek egy időben Horvátország területének egyharmadát tartották ellenőrzésük alatt, de mindet elvesztették és a boszniai szerbeknek is be kellett érniük a k öztársaság 72 százaléka helyett 49 százalékkal. A háború következményeként mintegy hétszázezer horvátországi és boszniai szerb polgár Szerbiába menekült, így esetükben az anyaországi „segítség” csak problémákat jelentett. A csaknem tíz évig tartó büntetői ntézkedések által térdre kényszerített Jugoszlávia maga is külföldi segítségre szorul, így nem sokat nyújthat a határain túl élő szerbeknek, viszont formálisan megpróbálja betölteni a védőállam szerepét. Ez elsősorban a jugoszláv állampolgárság megadásában nyilvánul meg. A jugoszláv jogrendszer különben sem tiltja a kettős állampolgárság intézményét, de egy idei törvénymódosítás után a volt jugoszláv utódállamok állampolgárai, nyilvánvalóan elsősorban a szerb nemzetiségűek, minden komolyabb gond nélkül megs zerezhetik a jugoszláv állampolgárságot is. Az idevágó törvény alapszövege még 1996ban, vagyis közvetlenül a horvátországi és a boszniai háború lezárása után készült el és eredetileg egy, kivételes esetekben pedig hároméves határidőt adott az önállósult jugoszláv utódállamok állampolgárainak arra, hogy kérvényezzék a jugoszláv állampolgárságot. Ám ezt csak abban az esetben kaphatták meg, ha kijelentették, hogy nincs más állampolgárságuk, illetve lemondtak arról. Ezzel a lehetőséggel, ugyanilyen feltétele k mellett a Jugoszlávia területén tartózkodó menekültek is élhettek. A milosevicsi rendszer megdöntése után idén februárban, az állampolgársági törvény módosításával gyakorlatilag bevezették a kettős állampolgárságot. Az érvényes rendelkezések szerint ugy anis a mostani Jugoszlávia állampolgárságát megkaphatja az egykori délszláv ország mindegyik polgára, függetlenül attól, hogy rendelkezike valamelyik utódállam állampolgárságával és többé nem feltétel a korábbi állampolgárságról való lemondás sem.
