Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-23
4 országok hatóságaival. Azt állította, hogy ez megtörtént. Tudjuk, hogy nem igaz.” Az etnikai vonalak mentén megosztott marosvásárhelyi politikusok kormányaik álláspontját képviselik a vitában. Dávid Csaba , az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke dicséri a „lelki támogatást” nyújtó törvényt, míg a város román származású polgármestere, Dorin Florea „az 1990es zavargások mögött húzódó ellenségeskedés kiújulásától tart”. Szabó Tibor , a Határon T úli Magyarok Hivatalának elnöke a „kulturális identitás megőrzésének lehetőségét” emeli ki, SzentIványi István , a parlament külügyi bizottságának elnöke viszont úgy látja, „a törvényről folytatott vita árt a közösségek közötti kapcsolatoknak, és az ezek m egromlásával járó hátrányok messze meghaladják a törvény előnyeit”. Az FT vezércikke szerint Orbán Viktor „veszélyes játékot űz a szomszédos országokban élő három és fél millió magyar státusával”. A külvilág felé Magyarország azt a látszatot kelti, mintha a különleges személyi igazolványok politikája „segítő kezet nyújtana a kisebbségeknek. Magyarországon belül viszont nemzeti győzelemként állítják be.” Könnyen megérthető, miért irritálja Magyarország szomszédait, főleg az 1,6 milliós magyar kisebbséggel re ndelkező Romániát Orbán Viktor augusztus 20i ünnepi beszédének az a kitétele, mely szerint a „jövő nem ismer határokat”. Az FT felszólítja az Európai Uniót, „kövesse szoros figyelemmel Orbán kijelentéseit a jövő évi választások előtti felfokozott politika i hangulatban. Magyarország elsőként csatlakozhat az Európai Unióhoz irigylésre méltó gazdasági és adminisztratív reformja alapján. Brüsszelt mégsem vakíthatják el ezek a vívmányok, látnia kell Orbánnak a nacionalista politika iránti hajlamát. Szomszédaikk al feszült kapcsolatban álló országokból nem lesznek jó EUtagok.” Az Európai Bizottság jóváhagyta a státustörvényt, miután meggyőződött arról, hogy az nem sérti Magyarország későbbi schengeni kötelezettségeit. A törvénynek van egy másik, kevésbé tetszetős vonzata is. Sok magyar gondolja, hogy a magyar kisebbség által lakott területeket, melyek 1920ig Magyarországhoz tartoztak, jogtalanul vették el a szülőhazától. Bár kevés ember keresi aktívan a határok újrarajzolásának lehetőségét, sokan állítják, hogy M agyarországnak joga van ezekhez a területekhez – fogalmaz a lap. A státustörvénnyel párhuzamosan viszont egyre több esemény emlékeztet a Magyarországot megcsonkító trianoni szerződés aláírására. „Orbán Viktor jól tudja, hogy szóba sem jöhet a határok újrar ajzolása. Ezért jobban kellene ügyelnie retorikájára, és alapos különbséget kell tennie a történelem és a mai realitások között. A nyugtalan Balkánhoz ilyen közelségben minden más a vakmerőség látszatát kelti.” vissza Kriti kus horvát laptudósítás Nagykanizsáról Negatív visszhangot váltottak ki a horvát közvéleményben a magyarországi millenniumi ünnepségek egyes mozzanatai. Ezt a megítélést érzékeltette a Vecernji List című lap, amely kritikus hangú írást közölt különtudósít ójának tollából a nagykanizsai emlékműavatás kapcsán. – Obeliszk, amely kesereg a régi térképek után: Nagykanizsa főterére visszaállították az 1934. évbeli emlékművet NagyMagyarország dicsőségére – ezzel a címmel tudósított a zalai város emlékműavatásáról a Vecernji List . A horvát lap emlékeztet arra: Nagykanizsa közelében volt a hírhedt jankapusztai usztasa terrorista kiképzőtábor, ahonnan Ante Pavelic parancsára utaztak a franciaországi Marseillebe a Sándor király elleni merénylők. A riport leírja, hogy az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el Magyarország minden tájáról, különböző pártoktól, szervezetektől és egyesületektől. A nemzetiszínű szalagok mellett sok fekete gyászszalag is van „Trianon” felírással. A riport befejező részében kiemeli, hogy a renovált emlékmű felállítása a posztkommunista demokráciában botrány nélkül folyt le, és nem terhelheti Budapest és Zágráb jó hivatalos államközi viszonyát. Azonban mégis azt tanúsítja, hogy a mai Magyarországon is érezhetően jelen van a „régi jó idők” utá ni kesergés, amikor az osztrák – magyar elit szabta meg DélkeletEurópa térképét. A tudósító szerint néhány évvel ezelőtt még csak Csurka István hirdette nyilvánosan, hogy Magyarországnak vissza kell adni minden Trianonban elvett területet. Most mindinkább l átható, hogy az irredenta nézeteknek szószólói vannak a jelenlegi államhatalom egyes köreiben is – fejezi be riportját a Vecernji List. Hírverést kapott Horvátországban az is, hogy a Nagykanizsához legközelebbi horvát városban, Cakovecon (Csáktornya) a Zrí nyipalota bejáratán egy magyar irredenta plakát jelent meg a „Hiszek egy” teljes magyar, valamint angolra, franciára és olaszra lefordított szövegével, a kiegyezés utáni Magyarország és a mai Magyarország térképével. Muraköz megye elöljáróságának rendkívü li ülésén Branko Levacic , a liberális főispán csodálkozását fejezte ki, hogy a horvát kormány nem reagált a nagykanizsai emlékmű leleplezésére. Az ülés résztvevői szerint az irredenta nézeteknek láthatóan termékeny talaja van bizonyos magyar körökben. A Né pszabadság kérdésére Miona Sevcik, a horvát külügyminisztérium szóvivőhelyettese úgy nyilatkozott: a nagykanizsai emlékművet 1948ban döntötték le, visszaállítása történelmi kontinuitást, nem hivatalos álláspontot fejez ki. vissz a
