Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-23
5 Bukarest halasztja a státusvitát A román képviselőház jogi szakbizottsága szerdán különböző ürügyekkel másodszor is elhalasztotta a magyar státustörvény megvitatását. A testülettől Adrian Nastase kormányfő kért szakvéleményt a magyar jogszabály és a román törvények összeegyeztethetőségéről. Ionel Olteanu , a bizottság elnöke ez alkalommal arra hivatkozott, hogy a megbeszélést a szenátus megfelelő szakbizottsága tagjaival együtt szeretnék megtartani, ezt pedig nem sikerült egyeztetni. Szerinte erre leg közelebb az augusztus 27én kezdődő rendkívüli parlamenti ülésszakon kerülhet sor. Az elnök szerint az is hátráltatta az ülés megtartását, hogy „sem a státustörvényt, sem az arról szóló jelentést nem sikerült fénymásoltatni”. A képviselőház korábban egyete mi szakemberekből álló csoportot bízott meg azzal, hogy véleményezze a státustörvényt. Székely Ervin RMDSZes képviselő, a bizottság tagja kijelentette: úgy tűnik, hogy a rejtelmes szakértői jelentés – amelyről azt sem lehet tudni, ki dolgozik rajta valójá ban – még nem készült el. Valeriu Stoica, a liberális párt elnöke úgy vélekedett, hogy a bukaresti törvényhozásnak semmilyen hatásköre nincs arra, hogy egy más ország parlamentje által elfogadott törvényt megvitasson. vissza Ombudsman a határon túli magyarokért? A határon túli magyarságnak a szülőföldjén kell boldogulnia, s a mindenkori magyar kormány feladata az, hogy ennek feltételeit javítsa – jelentette ki szerdán Medgyessy Péter, az MSZP kormányfőjelöltje a Somogy megyei Mesztegnyőn, ahol felvidéki, kárpátal jai, erdélyi és vajdasági fiatalokkal találkozott. Mesztegnyőn az idén immár 15. alkalommal táboroznak a környező országokból érkező és a magyarságukat ápoló 15 – 20 éves diákok. Medgyessy Péter a somogyi faluban táborozó fiataloknak elmondta: a státustörvén y előrelépést jelent a határon túl élő magyaroknak – ezért az MSZP támogatta a jogszabály elfogadását – , de a szocialisták, ha 2002ben kormányra kerülnek, többet szeretnének adni annál, mint amit a státustörvény biztosít. Így az MSZP ösztönözni kívánja, h ogy a hazai vállalkozók a határon túli magyarlakta területeken cégeket alapítsanak, és ezzel erősítsék e térségek gazdasági teljesítményét és lakosságmegtartó erejét. Medgyessy úgy véli, hogy a mostaninál több támogatást kell adni a határon túli magyarság iskoláinak, kollégiumainak, kulturális intézményeinek, civil szervezeteinek és sajtójának. A politikus azt is kívánatosnak tartja, hogy a határon túli magyarságnak külön ombudsmanja legyen. Medgyessy szerint az ombudsman arra is ügyelhet majd, hogy a szoms zédos államokból érkező és a hazánkban munkát vállaló magyarok fizetségét ne szorítsák indokolatlanul és megalázóan alacsony szintre a vendégmunkások helyzetét kihasználó alkalmazók. Medgyessy Péter megemlítette, hogy a közeljövőben Erdélybe és Romániába u tazik, s tárgyalni szándékozik az ottani magyarság szervezeteinek vezetőivel, valamint vezető román politikusokkal. Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnökjelöltje a párt választási stratégiájának fő irányait ismerteti az MSZPfrakció csütörtökön kezdődő kétnapos balatonfüredi tanácskozásán. Kovács László pártelnök értékeli az MSZP helyzetét, és szól a választásokig terjedő időszak legfontosabb feladatairól. Nagy Sándor frakcióvezető a képviselőcsoport második félévi munkatervét ismerteti. Baja Fe renc pártigazgató előadásában a választási felkészülés helyzetéről, a választási kampánnyal összefüggő legfontosabb feladatokról szól majd. A kétnapos tanácskozáson részt vesznek a párt 2002ben induló egyéni választókörzeti képviselőjelöltjei is. Az MSZP jelenlegi 136 képviselőjének egyharmada nem indul a jövő évi választásokon, és a 176 egyéni jelölt csaknem 45 százaléka új személy lesz. A jelöltek átlagéletkora öt évvel kevesebb, mint a jelenlegi frakciótagoké. (K. J. T.) vissz a Pécsi tudósítónktól Bűnbakképzés? Úgy látszik, kevesen gondolták volna Szlovákiában, hogy Washington még mindig lát esélyt a szétzilálódott pozsonyi kormánykoalíció egyben tartására. Legalábbis erre utal az a megrökönyödés, amelyet a pozsonyi amerika i ügyvivő nyílt szerepvállalása váltott ki északi szomszédunknál. Mások viszont beavatkozást emlegetnek, vagy szerencsétlennek érzékelik a Dzurindakormány megmentésére irányuló amerikai diplomáciai lépéseket. Mindebben lehet igazság, de a lényeg mégsem ez . Mert bármennyire szokatlan az amerikai demars, célja valójában nagyon is világos. Ha úgy tetszik: tiszta vizet önt a pohárba. Egyértelművé teszi például, hogy Amerika meghatározott szerepet szán Szlovákiának az euroatlanti építkezésben, s számít Pozsonyr a a NATO esedékes bővítésekor. Csakhogy nem mindenáron. S az amerikai üzenet ez utóbbi eleme semmivel sem kevésbé hangsúlyos, mint az első. Nyomatékosítja Washingtonnak azt a meggyőződését, hogy a demokratikus fejlődésnek Szlovákiában vannak politikai leté teményesei – mégpedig a jelenlegi kormánykoalíció pártjai. Más szóval: Meciar és vele együtt a szlovák nacionalizmus esetleges visszatérése a hatalomba washingtoni felfogás szerint nem kívánatos fejlemény lenne Szlovákia euroatlanti törekvéseit illetően. N émileg világosabban: Washington nem bízik Meciarban. E figyelmeztetés időszerűnek látszik, igaz, a kialakult helyzet tükrében kicsit megkésettnek hat. A
