Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-02
3 eszmeáramlatokról tartott előadást Prág ában, a Kultúrpalotában „A holokauszt tagadása” címmel (Krónika 08.01.) http://www.kronika.dntcj.ro/ Cikkek: Román szakértők tartanak a nacionalista versengéstől 20010802 (a nyomtatott MH cikke) Román sza kértők úgy vélik, országuknak nem kellene nacionalista versengésbe bonyolódnia Magyarországgal. A bukaresti külügyi tárca első embere szerint a státustörvény miatt "nehéz pillanatok ezek" a kétoldalú viszonyban. Mircea Geoana elismerte, hogy diplomáciai ko nfliktus van Magyarország és Románia között - véli a bukaresti elemzők egy része. Szerintük ugyanis ez olvasható ki a külügyminiszter egyik televíziós interjújából, amelyben úgy fogalmazott: a státustörvény jelenleg elválasztja a két országot. Amúgy a besz élgetés során megerősítette: nehéz pillanatok ezek - a két fél álláspontja erőteljesen különbözik. Mindeközben Bukarestben ismertették a Román Akadémiai Társaság tanulmányát, mely szerint Romániának az európai intézményekre kellene bíznia a státustörvény elbírálását. A testület úgy véli, az "Orbánkormány föltett szándéka megmutatni az egész világnak, hogy nacionalistább a románoknál", a Nastasekabinetnek pedig nem lenne szabad kihagynia ezt a lehetőséget azzal, "hogy részt vesz a nacionalista versengésbe n". A státustörvény ügye egyébként bizonnyal szóba kerül Mircea Geoana közelgő amerikai látogatásán is, amely alkalmával a külügyminiszter támogatást próbál majd szerezni Bukarest NATOfelvételéhez. Miként alighanem felvetődnek majd azok az észrevételek i s, amelyeket a washingtoni törvényhozás Helsinki Bizottságának társelnöke fogalmazott meg egyes romániai jelenségek kapcsán. A negatívumok között említik ugyanis a romaellenes diszkriminációt, az állami személyiségeket megsértő újságírók bebörtönzését is l ehetővé tevő rendelkezéseket, illetve az antiszemita jelenségeket, vagy az Antonescukultusz erősödését. A jelentés elismeri ugyanakkor, hogy egyes hivatalos személyiségek ellenzik az ilyen megnyilvánulásokat. Bogdán Tibor/Bukarest vissza Régiúj román kódrendszer A bukaresti diplomácia érvei ismét a belpolitikai érdekekre épülnek Pataky István Munkatársunktól Felküldve: 2001. augusztus 02. 7 . oldal Ismét hírértéke van a magyar – román csúcstalálkozónak. Akárcsak 1996 előtt. Valamivel kevesebb mint öt év telt el azóta, hogy az 1989es forradalmi eseményeket követő harmadik szabad romániai választások eredményeként elvesztette hatalmi pozícióját a Ion Iliescu nevével fémjelzett politikai vezetés, s helyére egy jobbközép irányvo nalú koalíció lépett. Akkor sokan azt mondták, az igazi román rendszerváltozás csak most kezdődik. Négy évvel később, egy hűvös őszi estén kiderült, Romániában az idő kereke visszaforgatható. A választópolgárok nagy többsége az 1996ban politikai hullának nyilvánított Ion Iliescut tartotta a legalkalmasabbnak az államfői pozícióra. Kezdődhet minden elölről? – tették fel sokan a kérdést a hatalomváltás után. Aligha, válaszolták az optimistábbak, s hogy nekik lette igazuk, még nem derült ki egyértelműen. A m agyar – román államközi kapcsolatok mindenesetre némi hasonlóságot mutatnak az 1996os romániai választások előtti kétoldalú viszonyrendszerrel. Tizenegy év alatt kiderült, Budapest és Bukarest viszonya nem a magyarországi, hanem a romániai választások függv ényében alakul. 1996ig, tehát Iliescuék leváltásáig két beszélőviszonyban lévő, de egymás irányában bizalmatlan fél kapcsolatáról szólt a történet. Ennek a kapcsolatnak voltak mélypontjai, mint például a marosvásárhelyi fekete márciust követő időszak, és voltak dicstelen csúcspontjai, mint például a magyar – román alapszerződés temesvári aláírása, hetekkel az akkor már
