Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-13
8 Bukarest támogatni akarja a határon túliak leendő iskoláit, többek között ösztöndíjak biztosításával is. Emellett az egyházi életet is segítenék , illetve a román nyelvű sajtót. Románia egyébként fontosnak tartja, hogy a jugoszláviai románok az eddiginél több jogot kapjanak. Diplomáciai taktikázás A román külügyminiszter taktikát váltott Magyarországgal szemben, az eddig i védekező álláspontot Bukarest offenzív diplomáciája cserélte fel – értékelték a román lapok Mircea Geoana áprilisi budapesti látogatását. A magyar és a román külügyminiszter tavaszi találkozójához feltehetően mindkét fél reményeket fűzött, a mosolydiplom ácián túlmenően azonban semmilyen területen nem hozott konkrét eredményt az eszmecsere. Az akkor éppen előkészítés alatt állt státustörvényre vonatkozóan sem közeledtek az álláspontok. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 92 százalékos par lamenti elfogadása pedig már olyan indulatokat váltott ki a román félből, hogy Bukarest a két ország közötti szerződések felbontását is kilátásba helyezte. A határon túli magyarok számára munkavállalási, utazási, oktatási, kulturális és egészségügyi terüle ten biztosított kedvezményekről szóló törvény ellen Románia nem tudott konkrét fenntartásokkal előállni, így miközben az általánosságok szintjén diszkriminatívnak nevezte a jogszabályt, bírálatait a konzultációk hiányára élezte ki. A román diplomácia vezet ője útonútfélen azt nyilatkozta, hogy Budapest nem folytatott megbeszélést Romániával a státustörvény elfogadását megelőzően. Martonyi János hiába sorolta fel, hogy legalább nyolc alkalommal konzultáltak Bukaresttel, a megbeszélések konkrét időpontjainak és helyszíneinek megnevezését követően sem hagytak alább a román támadások. A bukaresti külügyminiszter napokkal ezelőtt, szokásához híven sajtónyilatkozatban panaszkodott arra, hogy a konzultációkon – ezek szerint mégis voltak megbeszélések – a magyar fél felkészületlensége miatt nem tudtak mélyreható vitát folytatni. Szintén ebben a nyilatkozatban sajnálkozott a román külügy amiatt, hogy a magyar fél nem vette figyelembe Bukarest konkrét javaslatait a státustörvényre vonatkozóan. Panaszkodnak erre akkor, amikor éppen a román fél felvetésére került ki a jogszabály szövegéből a nyereséges gazdasági társaságok támogatása. A valósághoz hozzátartozik, a státustörvény végrehajtásának megakadályozására irányuló román fenyegetőzések három évvel azt követően történ nek, hogy Bukarest törvényt fogadott el a határon túli románok támogatására. A kettős mérce, amellyel a románok a saját és a magyarok törvényéhez viszonyulnak, szintén a taktikaváltásnak köszönhető. A washingtoni nagykövetségét a bukaresti külügyminiszteri székért feladó Geoana olykor diplomatikusan is fogalmaz, a mai snagovi román – magyar kétoldalú tárgyalásokra Martonyit azzal hívta meg, hogy Románia őszintén meg kívánja tárgyalni a státustörvény alkalmazásával összefüggő kérdéseket. A baj csak az, hogy ép pen Geoana fejtette ki, hogy a státustörvény körüli nézeteltérések tisztázására a magyar – román kormányközi vegyesbizottság hivatott. Ennek budapesti ülésére a meghívót a Határon Túli Magyarok Hivatala már a múlt hónapban elküldte Bukarestnek. A levél kézhe zvételét követően azonban menesztették a román társelnököt, s a vegyesbizottság összeülésére vonatkozóan Bukarest mindeddig csak annyit mondott: reméli, hogy erre még az idén sor kerülhet. vissza (Gui Angéla) Bukarest kettős mércéje Nagyszabású támogatást terveznek a Jugoszláviában élő románoknak Wagner – MTI Szerző Felküldve: 2001. július 13. 9 . oldal Hivatalos romániai küldöttség töltött a hónap elején egy hetet a szerbiai Vajdaságban és a Timokvölgyében, ahol román közöss égek is élnek. A delegáció tagjai szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy nagyon kevés iskolában folyik románul az oktatás, illetve nincs elegendő román nyelvű tankönyv. A román Köztájékoztatási Minisztérium keretén belül működő, a határon túli románok kal foglalkozó főosztály vezetője, Vasile Ionescu felhívta a figyelmet arra, hogy a Timokvölgyi románok többletjogokhoz juthatnának, ha vállalják nemzetiségüket. A tisztségviselő kijelentette: a Jugoszlávia területén élő román kisebbség jogait ugyanolyan módon kellene tiszteletben tartani, mint ahogy az Romániában történik a „jugoszláv közösség” esetében. A Timokvölgyi románokat Belgrád nem ismeri el nemzeti kisebbségnek, csak egy etnikai csoporthoz tartozóknak. Így kulturális rendezvényeket szervezhetnek ugyan, de nem részesülhetnek más, alkotmányos jogokból. A hivatalos adatok szerint a Vajdaságban 40 ezer, a Timokvölgyében 17 ezer román él, de a helyi román vezetők szerint a közösség elérheti akár a félmilliós lélekszámot is. Az államtitkár bejelentése szerint Bukarest támogatni akarja a Timokvölgyi románok most is meglévő, illetve leendő iskoláit és a szakmai képzést, többek között ösztöndíjak biztosítása révén is. Emellett az egyházi életet is segítenék, illetve a román nyelvű sajtót. Cristian Nicule scu külügyi államtitkár a témával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a tárca programot fog kidolgozni a jugoszláviai románok megsegítése céljából. Románia egyébként nem pártolja a Vajdaság elszakadását a szövetségi államtól, azt
