Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-12
7 Az ember könnyen megérti persze szomszédaink dühét és félelmeit. Ők mindig magukból indulnak ki, s nem hiszik el azt, hogy a méltatlanul megtiport magyarság „csak” fenn akar maradni, másrészt némely tisztességesebb szlováknál vagy rom ánnál valószínűleg a nem jó lelkiismeret is szerepet játszik a szokásos kompenzációs agresszióban. A modern európai politika jó részét viszont minden értékelvűségi konfliktus zavarba ejti, mivel az nem konzumálási probléma. Minek akar valaki úgy más lenni, hogy zavarja a technokrata osztozkodást, amikor lehetne úgy és annyiféle módon más, hogy az a kutyát sem bántaná – hiszen a piac mindent kínál, s mindennek az ellenkezőjét is nyújtja. Nem is szólva arról, hogy angolul minden jobb – a zene, a reklám, a szu bkultúra, a bank. Az utóbbiak szakemberei „mélyen”, a nagy problémáknál nálunk már úgyis csak angolul tárgyalnak. Szóval: legyen már vége az obskurantizmusnak. Az igaz ugyan, hogy Európáról beszélve a sokszínűségről kell szólni, de ha Európa egy közös piac , akkor győzzön a jobbik, hiszen egyébként is mindenki a jobbik akar lenni. Hogy ehhez a többségnek a valós életében semmi köze nincs, s nem is lesz – bizonyos kényszereket leszámítva? Nos, az senkit nem érdekel. A lényeg az, hogy az európai állampolgárság ban különbséget tenni nem szabad, legfeljebb a védett kereskedelmi márkák hívei szerint – piackutatásilag, ugye. Az ugyanis szent magánérdekeltségi profittényező, míg a nyelv, a hit, a haza, a történeti- közösségi szolidaritás stb. csak zavarja a nagytérsé gi maximális profitversenyt, s gazdaságtalan ízlésbeli és hagyománykorlátokat állít a nagy szériák homogén „bölcsessége” elé. Minek, kérem, ez az egész? De ha már kell, akkor az a jobb, hogy faltól falig, határtól határig előbb legyen homogén minden, aztán majd a „homogénezési nyertesekre” is sor kerül. A jövő úgyis a direkt marketing steril fogyasztójáé. Minek kellene nemzeti piackutatás? vissza Jugoszlávia: végkifejlet vagy új modell? 20010712 (a nyomtatott MH cikke) Podg orica párbeszédet sürget Belgráddal az államszövetség jövőjéről. Kostunica elkerülhetetlennek tartja új szövetségi és szerbiai választások megtartását. Filip Vujanovic montenegrói kormányfő Zoran Djindjic szerb miniszterelnökhöz intézett levelében javasolt a, hogy "miután megteremtődtek a feltételek", minél előbb kezdjenek tanácskozást a föderáció átalakításáról, akár Belgrádban, akár Podgoricában. Vujanovic levélben értesítette a kezdeményezésről Kostunica szövetségi elnököt is, hogy eldönthesse, jelen akare lenni a tárgyalásokon. Podgorica korábban határozottan ellenezte az állam részvételét, lévén, hogy Jugoszlávia létét is vitatja. A montenegrói kormány a tárgyalásokba bevonná a helyi ellenzéket, az Együtt Jugoszláviáért koalíció pártjait is. Szerb rész ről még nem érkezett válasz a javaslatra, Vojislav Kostunica azonban a Politika tegnapi számában azt mondta, hogy mielőtt leülnének tárgyalni, előbb a szövetségi kormányt kell felállítani, s utána kidolgozni az új alkotmány tervezetét, amelyet majd Djukano vicék elé terjesztenek. Az államfő azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a szövetségi államot mindenképpen sikerül megőrizni, s az valójában a két tagköztársaság "minimális, de funkcionális" szövetsége lesz. Olyan modellt kell találni, amely elfogadható a hatalom és az ellenzék számára is mindkét tagköztársaságban. Az elnök azt is bejelentette, hogy a föderáció kérdésének megoldása után új szövetségi választásokat kell kiírni, majd ezt követően Szerbiában is meg kell tartani az előrehozott szavazást. A DOS, elsősorban pedig Zoran Djindjic Demokrata Pártja a leghatározottabban ellenzi az erőpróbát, mert az megakasztaná a megkezdett reformokat. Ellenzők szerint Kostunica a tavaly ősszel szerzett hatalmas népszerűségét kamatoztatva szeretné megerősíteni Szerbia i Demokrata Pártját. Közben Belgrádba érkezett Christopher Black ügyvéd, aki Milosevic jogi védelmére nemzetközi támogatást szervez. A torontói emigráns szerbek után Belgrádban is támogatókat keres az exelnök védelmében. vissza J. Garai Béla/Újvidék Politikai offenzíva a státustörvény ellen A Máért megalakulásától a magyar jogszabály európai fogadtatásáig 2002. január 1jén lép életbe a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály, "leánykori nevén" a státustörvény. A tárgyalásokon, konzultációkon, vitákban formálódó törvényt június közepén 92 százalékos többséggel hagyta jóvá az Országgyűlés. Az óta példátlan támadások kereszttüzében áll. Martonyi János magyar külügyminiszter holnap Bukarestben egyeztet román kollégájával. *NÉPSZAVAösszeállítás A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) létrehozásáról 1999 februárjában döntöttek a parlamenti képviselett el rendelkező honi és határon túli magyar pártok, valamint a nyugati magyarság képviselői. Ezen a tanácskozáson hivatalosan még nem került szóba a határon túliak magyarországi jogállását szabályozó törvény létrehozásának szükségessége. A résztvevők
