Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-12
8 mindene setre döntöttek arról, hogy magyar és határon túli magyar szakértők bevonásával szakbizottságokat hoznak létre a gazdasági, oktatási, kulturális, szociális, állampolgársági és integrációs kérdések megvitatására. Ugyanezen év novemberében, a Máért második ü lésének egyik fő napirendi pontja volt a határon túli magyarság jogállásáról szóló jogszabály előkészítése. A tanácskozás kompromisszummal fejeződött be: a záródokumentum javasolta, hogy Budapest vizsgálja meg a határon túl élő magyarok magyarországi jogál lását szabályozó törvény megalkotásának lehetőségét, ugyanakkor nem tartalmazta azt a kormányzati kezdeményezést, amely a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának biztosítására vonatkozott. Az MSZP képviselői a tanácskozás után kijelentették: nem ellenzik azt, hogy a kormány megvizsgálja a státustörvény megalkotásának lehetőségét, a szabad demokratákkal együtt azonban élesen ellenzik a választójog kiterjesztését. Az SZDSZ már az 1999. novemberi Máérton aggályosnak ítélte a státustörvény gondolatát , mert szerintük az olyan kedvezményekben részesítené a határon túliakat, ami a magyarság ügyét üzleti üggyé degradálná. A második Máértet követően beindult a szakmai munka, a szakértői egyeztetés. A szakbizottságokban és az egyes tárcáknál lezajlott konzu ltációk során egyetértés született arról, hogy a határátlépés és a vízumpolitika kérdéseit ne szabályozza a státustörvény. A testületek aggályosnak tartották és éppen ezért nem javasolták, hogy a határon túliakra kiterjesszék a magyarországi egészségbiztos ítási rendszert. Konszenzus született arról is, hogy a státustörvény jogalanya nem a nyugati, hanem a Kárpátmedencei magyarság lesz. A státustörvény lassanként kedvezménytörvénnyé szelídült, hiszen kiderült, hogy az anyaország jogállást nem, legfeljebb ke dvezményeket biztosíthat a határon túliaknak. Tavaly nyáron a kormányzat még úgy kalkulált, hogy a státustörvény nem fog többe kerülni, mint amennyit ma költ a magyar kormány a határon túliak támogatására: ez 33,5 milliárd forint évente. Decemberre ez az összeg 5 milliárd forintra emelkedett, idén tavaszra pedig kiderült: legalább 9 milliárd a jogszabályban foglaltak éves költsége. Az ellenzék azonban ezt az összeget is vitatja, a szocialisták és a szabad demokraták szerint nem állnak rendelkezésre pontos felmérések arról, hogy kik és milyen kedvezményeket, illetve támogatásokat fognak igénybe venni. Ennek híján képtelenség pontos költségbecsléseket készíteni. Nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően alakult a törvénytervezet parlamenti benyújtásának hatá rideje sem. A tervek arról szóltak, hogy 2000 őszén kerül az Országgyűlés elé a jogszabály, ezzel szemben erre csak idén tavasszal került sor. A Máért sorrendben harmadik, tavaly decemberi értekezletén valamennyi résztvevő aláírta a zárónyilatkozatot, amel y a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről rendelkezik. A határon túliak üdvözölték a jogszabály megalkotását, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az csupán az első lépés abban a folyamatban, amelyben az anyaország rendezi k apcsolatát a határon túliakkal. A szocialista párt fenntartásokkal ugyan, de támogatásáról biztosította az időközben kedvezménytörvénnyé alakult státustörvényt, a szabad demokraták azonban fokozatosan alakították ki elutasító véleményüket. Mindkét ellenzék i párt arra hivatkozott, hogy a budapesti kormány felesleges illúziókat keltett a határon túliakban, jóval kevesebbet kínál nekik, mint amennyire számítanak. Az SZDSZ aggályosnak tartotta azt is, hogy a kedvezmények rendszere nem a szülőföldön maradást, ha nem az elvándorlást ösztönzi. Ezt az aggályt táplálta Orbán Viktornak az a - parlamenti végszavazás előtti napokban tett - kijelentése, amely szerint a magyar munkaerőhiányt a határon túliak foglalkoztatásával kellene megoldani. A végszavazás közeledtével a szomszédos országokban is megfogalmazódtak bírálatok, fölvetődtek kérdések a jogszabállyal kapcsolatban. Egyes bukaresti politikusok azt vetették a budapesti kormány szemére, hogy olyan törvényt készít elő, amelynek alkalmazása kiterjed a határon túlra. Adrian Nastase román kormányfő pedig azt "vizionálta", hogy egy reggel hétmillió, kedvezményekre ácsingózó "magyart" talál majd Erdélyben. Mircea Geoana román külügyminiszter április 4i, budapesti látogatásán kétoldalú konzultációkat javasolt a félreérté sek tisztázására. Az egyeztetések május 24i, budapesti fordulóján sikerült eloszlatni néhány kétséget, ám egykét kérdésben megmaradtak a nézetkülönbségek - nyilatkozta a tárgyalások után Martonyi János külügyminiszter. A törvénytervezet véglegesítése elő tti utolsó pillanatban az ausztriai magyarok kikerültek a törvény hatálya alól. A közösségi jog ugyanis tiltja, hogy az unió állampolgárai között megkülönböztetést alkalmazzanak. Problémákat okozott volna a jogszabály érvényesítésében,
