Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-03
4 országok nagykövetei írásban kapták meg a megfelelõ információkat és a törvénytervezet szövegeit is. Romániával szakértõi egyeztetést is tartottunk. Németh Zsolt államtitkár úr pedig több alkalommal személyesen tájékoztatta partnerét, Jaroslav Chlebo urat. A törvénybõl szinte az utolsó pillanatban kimaradt az ausztriai magyarok támogatása. Ezt a tényt Szlovákiában és Romániában sokan úgy értékelték, hogy a jogi norma mégsem eurokompatibilis. A törvény elõkészí tése során eleve kérdéses volt, hogy az ausztriai magyarságra – a koncepció alapelvét figyelembe véve – kiterjedjene a törvény hatálya, hiszen a burgerlandi mintegy hatezer magyart leszámítva az ott élõk nem õshonosok, hanem bevándoroltak. Márpedig a törv ény célja nem a szülõföldjüket elhagyó magyarok segítése. Természetesen az ausztriai magyarok szervezetei is pályázhatnak törvényes keretek között különbözõ támogatásokra, amire eddig is volt lehetõség. Fõleg Strasbourgban a román diplomácia erõs offenzív ába kezdett, és a szlovák képviselõkön kívül állítólag a dánok, a németek, sõt a finnek is támogatják kezdeményezésüket, akik eddig a kisebbségi kérdésekben kivétel nélkül Magyarországot pártolták. A román lépések nem veszélyeztetik Magyarország eddigi ked vezõ nemzetközi megítélését? Semmiképpen. A strasbourgi történéseket eltúlozza a média, hiszen az Európa Tanácsban több száz hasonló kezdeményezés születik, de csak néhány kerül az ottani parlamenti közgyûlés elé. A román kezdeményezésnek erre nem sok esé lye van, hiszen a több száz képviselõ közül eddig tízegynéhányan támogatták aláírásukkal. Meggyõzõdésem, hogy nem romlik, sõt megerõsödik az a nemzetközi vélemény, hogy Magyarország ezúttal is fontos és kezdeményezõ szerepet tölt be kisebbségvédelmi kérdés ekben. Többen viszont attól tartnak, hogy megromlik a viszony a magyar és a szomszédos országok kormányai között, amelyek ismét bizalmatlanok Budapesttel szemben. Mindennek pedig – ahogy már eddig nem egyszer – elsõsorban a határon túli magyar nemzeti köz össégek isszák meg a levét. Ilyen veszélyt nem igazán érzékelek. Nagyon sok közös érdek fûz össze bennünket a szomszédos országokkal. Közös célunk a regionális együttmûködés, a térség stabilitásának biztosítása. Meggyõzõdésünk, hogy ez a törvény a határai nkon túl élõ közösségek biztonságérzetét fokozza, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához is. Bízom abban, hogy a szomszédos országok felelõs politikusai is rövidesen így gondolkodnak majd. Közös célunk eddigi szerzõdéses kapcsolatrendszerünk bõvítése és tartalmasabbá tétele. Egyébként a mértékadó állami vezetõk ezeket a célokat sehol sem vonták kétségbe, bizonyos veszélyeket fõleg a sajtó emleget. Az erdélyi és a felvidéki magyarság viszont a saját bõrén érzi és naponta tapasztalja, hogy a státustörv ény indulatokat szít, gerjeszti a román és a szlovák nacionalizmust. Ezt sem tartja veszélyes jelenségnek? Valóban van néhány szomszédos országunkban olyan társadalmi réteg, politikai erõ, amely a nacionalizmusra épít, függetlenül attól, hogy Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek milyen politikai lépéseket tesznek. Ezzel a jelenséggel rövid távon kénytelenek vagyunk együtt élni. Ezek az erõk azonban reményeink szerint sosem tudnak többségre jutni, nem tudják lényegesen befolyásolni a szomszédos or szágok hivatalos politikáját. A státustörvény életképessége a jó végrehajtó rendelkezésektõl függ. Ezek kimunkálása során mennyiben és miben veszik figyelembe a szomszédos országok kormányainak fenntartásait? Ez a törvény az Országgyûlés által elfogadott és Magyarországon hatályos jogi norma, a végrehajtó rendeletek is kizárólag itt érvényesek. Vagyis nincs értelme így feltenni a kérdést. Természetesen a szomszédos országok kormányai által megfogalmazott kérdésekre, észrevételekre konkrét válaszokat adunk . A legtöbb vitát kiváltó iskolakezdési támogatást viszont lakóhelyükön, vagyis Magyarország határain kívül kapnák a szülõk. Ez ellentmond elõbbi állításának. Azok a szülõk, akiknek gyermekei magyar iskolába járnak, pályázat útján kérhetnek támogatást. E zt a kérelmüket az adott ország törvényei alapján tevékenykedõ magyar civil érdekvédelmi szervezethez kell benyújtani. A támogatás magyarországi közhasznú civil szervezõdéstõl érkezik, vagyis az államnak mindebben nem lesz közvetlen szerepe. A támogatás fo rmája többféle lehet. Például hozzájárulás a tankönyvek, taneszközök megvásárlásához, az iskola korszerû felszereltségéhez, vagyis a segítség nem kizárólag pénzbeli lesz. Fõleg Romániában egyre többet hallani arról, hogy meg kell tiltani ezeknek az ajánló szervezeteknek a tevékenységét. Elképzelhetõnek tart ilyen válaszlépést? Nem hiszem, hogy bármelyik, európai értékrendet valló országban meg lehetne tiltani a törvényesen tevékenykedõ civil szervezeteknek, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazzon meg. Ezért bízom abban, hogy a törvény januárban hatályba lép. Akkortól kezdve a meghatározott támogatásokat és kedvezményeket fokozatosan igénybe lehet majd venni. vissza Még komoly viták várhatók a státustörvény végrehajtásáról 200 10703 (a nyomtatott MH cikke)
