Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-03
5 A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szerint jelenlegi ismereteik azt mutatják: a státustörvény végrehajtásához új jogszabály megalkotására, illetőleg már meglévő módosítására nincs szükség. Az MSZPben úgy vélik, ezt mé g túl korai lenne kijelenteni. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló jogszabály parlamenti elfogadásakor számos vélemény is elhangzott arról, hány törvényt kell majd megalkotni vagy módosítani a végrehajtás mikéntjének kidolgozásánál. Több szám han gzott el, a legtöbben azonban 11et mondtak. A Magyar Hírlap kérdésére - pontosan milyen törvényeket kell végül módosítani vagy elfogadni? , a HTMH szakértői azt válaszolták: jelenlegi ismereteik szerint egyet sem. Magyarázatként Jakab András elnöki taná csos megemlítette a törvény két (a záró rendelkezések közé tartozó) paragrafusát. Ezek egyike felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben szabályozza az igazolvány kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárással, valamint az utazási és a diák kedvezményekkel kapcsolatos szabályokat. A második a tárcák hatáskörébe utalja azon rendeletek elkészítését, amelyek a magyar igazolványok tartalmi és formai követelményeire (belügykülügy), a munkavállalási kérdésekre (Gazdasági Minisztérium), a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételére (kultusztárca - NKÖM), a pedagógusok, az itt tanuló diákok, illetve a legalább két gyermeküket szülőföldjükön, magyarul taníttatók kedvezményeire (Oktatási Minisztérium) vonatkoznak. (A státus törvény előző paragrafusai úgy szólnak, hogy e kérdésekről külön jogszabályok rendelkeznek majd.) A szakértő elismerte ugyanakkor, hogy átfogó feladatként jelentkezik a határon túli személyek, szervezetek pályázatainak elbírálását végző alapítványok tevéke nységének összehangolása, azok létesítő okiratának megfelelő módosítása, továbbá - szükség szerint - új közhasznú szervezet(ek) alapítása. Ez esetenként jogszabálymódosítást igényelhet - vélik a HTMHban. Mindamellett - teszik hozzá - törvényalkotással já r majd az új, magánbiztosítási elven alapuló biztosítási rendszer kialakítása, amely a határon túliak magyarországi munkavállalásával összefüggő egészségügyi szolgáltatásokat fedezi, és esetükben a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer helyére lép. - ké t kérdéskört, mint Jakab András hangsúlyozta, átfogó feladatnak tekintik. Nagy Sándor szocialista frakcióvezető mindezekről a Magyar Hírlapnak elmondta, egyelőre korai kijelenteni olyasmit, hogy a törvény végrehajtásához nincs szükség törvények módosításá ra. Egyben emlékeztetett: az MSZP több kérdést is feltett - például az adatkezelés mikéntjéről vagy a támogatások utáni adózás feltételeiről , melyekre válaszokat még nem kaptak. Meg kell tehát várni, milyen konkrét megoldási javaslatokat terjeszt majd el ő a kormány - mondta a frakcióvezető , s csak ezek után tudunk állást foglalni. S nem biztos, hogy mindenben egyetértünk majd - jegyezte meg Nagy Sándor. A kérdés kapcsán elemzők emlékeztettek, példák igazolják, a kormány olykor túl lazán értelmezi azt, mely esetekben kell törvényt avagy rendeleteket alkotni (lásd a szövetkezeti üzletrészek kérdését). Így azután nem kizárt, hogy a státustörvény végrehajtása körül valóban még az eddigieknél is hevesebb vita következik. vissza Na gy Iván Zsolt Még nem érkezett válasz Bukarestből Gui – Wagner – MTI Felküldve: 2001. július 03. 9 . oldal Nem lehet még tudni, hogy mikor ül össze a magyar – román kisebbségi vegyes bizottság a státustörvény kapcsán felmerült kérdések tisztázására – nyilatkozta lapunknak S zabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. Bukarest ugyanis még nem válaszolt arra a meghívóra, amelyet a magyar fél több mint egy hete küldött a román fővárosba. Doru Vasile Ionescunak, a magyar – román vegyes bizottság román társelnökén ek, a Határon Túli Románok Hivatala vezetőjének múlt héten hétfőn küldte el Szabó Tibor magyar társelnök az ülés budapesti összehívására vonatkozó meghívót. Ionescut azonban röviddel a meghívó kézhezvételét követően leváltották, a vegyes bizottságnak jelen leg nincs román társelnöke. A kisebbségi vegyes bizottság egyébként az 1997es alakulása óta érdemben mindössze egyszer, 1998 októberében ülésezett Budapesten. Igaz, 1999ben Bukarestben is találkoztak az illetékesek, csakhogy ez a megbeszélés formálisra s ikeredett, semmilyen konkrét kérdésben nem történt előrelépés. Valószínűleg ez annak volt „köszönhető”, hogy az 1998as ülés ajánlásait a román fél mind a mai napig nem volt hajlandó elfogadni. A vegyes bizottság akkori román társelnökét, Klaus Fabritiust Budapestről hazatérve azonnal le is váltották, azzal a kifogással, hogy nem volt joga aláírni az említett dokumentumot. Bukarest azóta sem tekinti érvényesnek azt a huszonegy pontban megfogalmazott listát, amely a két ország kormánya felé ajánlásokat fogal maz meg annak érdekében, hogy a magyarországi román, illetve a romániai magyar kisebbség fejlődjön és jogai biztosítva legyenek. Budapest ugyanakkor már 1998 decemberében kormányhatározatot hozott ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtására vonatkozóan. Budap est már régóta szorgalmazza a kisebbségi vegyes bizottság összehívását, a magyar fél ugyanis ezt a fórumot tartja alkalmasnak a státustörvény kapcsán
