Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-09
6 külügyminiszter április 4i budapesti látogatásakor szintén tárgyaltunk a törvénnyel kapcsolatos kérdésekről. A mikor a magyar kormány jóváhagyta a törvény tervezetét, április elején személyesen adtam át a szomszédos országok, valamint az EU- és NATOországok nagyköveteinek annak szövegét és fordítását. Ismételten kértem nemzetközi partnereinket, hogy amennyiben kon krét felvetéseik, észrevételeik vannak a törvénytervezet szövegével kapcsolatban, jelezzék, készek vagyunk azokat figyelemben venni, hiszen egy tartalmas és európai mércével is előremutató törvényt akartunk elfogadni. A román fél április közepén jelezte ko nzultációs igényét, amire azonnal kedvező választ adtunk. A román javaslat alapján május 2án bukaresti nagykövetünk a román Külügyminisztérium illetékesével folytatott eszmecserét a törvénnyel kapcsolatos kérdésekről, majd május 24én Budapesten egynapos részletes szakmai konzultációra került sor. Május 30án Mircea Geoană külügyminiszterrel Budapesten részletekbe menően tárgyaltunk a törvényt érintő román véleményekről. Június 22én Milánóban román partneremmel ismét megbeszélést folytattunk a kérdésben. Több levélváltásra is sor került kettőnk között, ezek szintén az érdemi konzultáció részét képezik. – Úgy tűnik, mást ért a konzultáció kifejezésen a román és mást a magyar fél. Adtake esélyt arra, hogy a román javaslatok is beépüljenek a törvénybe? – A törvénnyel kapcsolatos minden érdemi fejleményről kezdeményezően adtunk tájékoztatást. Ez pontosan azt a célt is szolgálta, hogy partnereink felvethessék konkrét észrevételeiket, az esetleges félreértéseket hitelesen tisztázhassuk, tehát valóban érdemi le gyen a konzultáció. Geoană külügyminiszterrel május végén Budapesten folytatott megbeszélésünkön felajánlottam, hogy a román fél tegyen konkrét, szövegszerűen megfogalmazott javaslatokat az általuk ismert törvénytervezethez, hogy azokat figyelembe tudjuk v enni. Így vettük ki a törvényből a gazdasági vállalkozások támogatását annak versenybefolyásoló hatása miatt. – Több nyugati politikus – Lord RussellJohnston, Goran Persson – kedvezőtlenül nyilatkozott a státustörvényről. Elképzelhető, hogy ők mégis romá n forrásból kapták az első információkat a jogszabályról? – Mindkét politikus a konzultációk fontosságát hangsúlyozta. Ez természetesen minden érintett félre vonatkozik, számunkra viszont nem jelentett újat, hiszen mi eddig is és a jövőben is készen állun k erre. Konzultációra azonban akkor kerülhet sor, ha arra partnereink is hajlandóak. Lord RussellJohnston magánvéleményének adott hangot. Arról pedig nem tudok, hogy a svéd kormányfő bármilyen formában is véleményt nyilvánított volna a törvényről. Ez csak a román sajtóban jelent meg. Természetesen mind az Európa Tanácsot, mind Svédországot, mind pedig az Európai Uniót többször tájékozattuk, és a szakértők rendelkezésére áll a törvény tervezetének angol nyelvű munkafordítása. A törvény egyébként éppen az Eu rópa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményében rögzített szellemiség és célok gyakorlati megvalósítását szolgálja. Ha úgy vesszük, Szlovákia 1997ben és Románia 1998ban elfogadott, hasonló, a külföldön élő szlovákok, illetve románok támogatását célzó tör vényei után a mi törvényünk „csak” a harmadik a térségünkben, de nem hiszem, hogy bárki is emlékezne bármilyen nemzetközi visszhangra azok elfogadása kapcsán. Azért nem, mert a szlovák és román törekvés a határaikon túl élő nemzeti kisebbségeik identitásán ak támogatására megfeleltek a vonatkozó nemzetközi normáknak. Csakúgy, mint a magyar törvény. – Úgy tűnt, mintha Magyarország nem lett volna kellőképpen felkészülve a törvény elfogadása utáni heves román támadásokra. Napokig késett a magyar válasz. Miért? – A törvény parlamenti elfogadását követő napon a román fél hivatalos úton tudatta álláspontját, és jelezte igényét a törvénnyel kapcsolatos konzultációra. Erre pozitív választ adtunk. A további diplomáciai egyeztetés és a kért konzultáció helyett azonba n román részről egy igen heves és gyakran érthetetlen hangvételű nyilatkozatkampány
