Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-09
7 indult meg, amire mi nem kívántunk hasonló módon reagálni. Diplomáciai lépéseinkről azokat követően adtunk tényszerű tájékoztatást a sajtó útján a határon túli magyar közö sségeknek, valamint a hazai és a nemzetközi közvéleménynek. Mi szilárdan valljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatok lehetővé és egyben elengedhetetlenné teszik akár a legérzékenyebb kérdések hivatalos megbeszélések keretében történő rendezését. A sajtó útján közvetített nyilatkozatok és álláspontok nem léphetnek a diplomácia és a konzultációk helyébe. Számunkra a higgadt és józan diplomácia volt és lesz a követendő magatartás. Május végén román kollégámmal megállapodtunk, hogy álláspontjaikat nem a sajtónak ad ott nyilatkozatok, hanem a hivatalos érintkezések útján közlik velünk. Én remélem, hogy már túl vagyunk ezen a szakaszon. Érzékelem a román fél új hangnemét a hivatalos érintkezésekben, és bízom abban, hogy a tervezett szakértői vagy akár magasabb szintű t alálkozókon el tudjuk oszlatni a román fél gyanakvását és félreértéseit a törvénnyel kapcsolatban. – A román miniszterelnök európaiatlannak nevezte a státustörvényt, a magyar kormányfő viszont a heves román reagálást minősítette „európai mércével nehezen érthetőnek”. Hol van a határon túli kisebbségek kérdésében a normalitás, az elfogadott európai gyakorlat határa? – Európában általánosan elfogadott, hogy a kisebbségek támogatása nem diszkrimináció, hiszen az esélyegyenlőségük megteremtését kívánja előmoz dítani. A térség stabilitása erősödik azáltal, ha a régió országai a területükön élő kisebbségek támogatása mellett a határon túl élő kisebbségeik szülőföldjükön való boldogulását, identitásuk megőrzését is segítik. A magyar státustörvény megfelel az Európ a Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemiségének és céljainak, annak gyakorlati megvalósítását jelenti. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a törvény teljes mértékben összhangban áll Magyarország és az Európai Unió társulási megállapodásáva l. A jövőbeni európai integrációs kötelezettségeink betartására a törvény 27. paragrafusának (2) bekezdése irányadó, ami leszögezi, hogy Magyarország uniós csatlakozásától a törvényt a csatlakozási szerződésünkkel és az uniós szabályozással összhangban kel l alkalmazni. Ez így is fog történni. A törvény kidolgozása során gondosan figyelembe vettük a kisebbségek identitásának támogatásával kapcsolatos uniós szabályozást és a létező uniós példákat. Az Európai Bizottság számos olyan programhoz nyújt pénzügyi és politikai támogatást, amelyek az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését segítik elő. Többek között támogatják a baszk, katalán, walesi, breton, skótkelta, burgenlandi magyar és horvát, olaszországi és ausztriai szlovén kisebbség ek programját. Az uniós szabályozás és gyakorlat szerint tehát az ilyen támogatások nem minősülnek etnikai megkülönböztetésnek, sőt a kisebbségek esélyegyenlőségének elősegítése révén ezek az Európai Unión belül létező támogatások egyértelműen antidiszkrim inatív jellegűek. Ilyen továbbá például a nemzeti kisebbségek támogatásának Németország és Dánia között létező modellje is. A Nizzában elfogadott Alapvető Jogok Európai Kartájának 22. Cikke mindezt megerősítve kimondja, hogy a nyelvi, kulturális és nemzeti sokszínűség tiszteletben tartása az Európai Unió sarokköve. A státustörvény tehát teljes összhangban van az európai megközelítéssel és gyakorlattal. Így a törvény alapján nyújtandó támogatások is összhangban vannak és lesznek a kulturális identitás ápolás ára és az esélyegyelőség elősegítésre vonatkozó európai célokkal. – Mit remél a román féllel kilátásba helyezett további konzultációktól? – Román részről a törvény egyes vonatkozásait alapvetően félreértik vagy tévesen értelmezik. A konzultációk során sz eretnénk tisztázni ezeket. A jogszabálynak nincs ugyanis területen kívüli hatálya, magyar hivatalos szervek államigazgatási tevékenységet nem fognak kifejteni a szomszédos ország területén, a nemzeti kisebbségek számára identitásuk megőrzéséhez közvetlen v agy közvetett módon nyújtott támogatás nem jelent diszkriminációt, összhangban van a vonatkozó európai
