Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-07
3 megfe lelőképpen a szomszédos országokkal? – Nem felelnek meg a valóságnak ezek az állítások. Közel két éve folyamatos és rendszeres a tájékoztatás és konzultáció, több szomszédunkkal ezek jelenleg is folyamatban vannak. Olyan vádakról van szó, amelyeket terjes ztőik nem tudnak igazolni, de azt hiszem, nem is ez a céljuk. A megalapozatlan tézisek csak ideigóráig maradnak a felszínen, a tényeket azonban nem lehet meg nem történtté tenni. – Mikor tájékoztatták először a jogszabályról a román kormányt? Milyen form ában történt ez a tájékoztatás, és mennyiben volt folyamatos a törvényalkotás idején? – A folyamatosságról a tények önmagukért beszélnek. A törvény kidolgozásáról és elfogadásáról a Magyar Állandó Értekezlet 2000. decemberi tanácskozásán határoztak a magy arországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek vezetői. Ekkor Németh Zsolt politikai államtitkár adott részletes tájékoztatást a törvény koncepciójáról és céljairól a szomszédos országok, valamint az Európai Unió és a NATOtagországok szá mára budapesti nagyköveteik útján. Ez év február 5 – 6án Lőrincz Csaba helyettes államtitkár, majd február 20 – 21én Németh Zsolt politikai államtitkár bukaresti tárgyalásaik során a törvény előkészítésével és koncepciójával kapcsolatos kérdésekről is tárgya ltak román partnereikkel. Mircea Geoană román külügyminiszter április 4i budapesti látogatásakor szintén tárgyaltunk a törvénnyel kapcsolatos kérdésekről. Amikor a magyar kormány jóváhagyta a törvény tervezetét, április elején személyesen adtam át a szoms zédos országok, valamint az EU- és NATOországok nagyköveteinek annak szövegét és fordítását. Ismételten kértem nemzetközi partnereinket, hogy amennyiben konkrét felvetéseik, észrevételeik vannak a törvénytervezet szövegével kapcsolatban, jelezzék, készek vagyunk azokat figyelemben venni, hiszen egy tartalmas és európai mércével is előremutató törvényt akartunk elfogadni. A román fél április közepén jelezte konzultációs igényét, amire azonnal kedvező választ adtunk. A román javaslat alapján május 2án bukar esti nagykövetünk a román Külügyminisztérium illetékesével folytatott eszmecserét a törvénnyel kapcsolatos kérdésekről, majd május 24én Budapesten egynapos részletes szakmai konzultációra került sor. Május 30án Mircea Geoană külügyminiszterrel Budapesten részletekbe menően tárgyaltunk a törvényt érintő román véleményekről. Június 22én Milánóban román partneremmel ismét megbeszélést folytattunk a kérdésben. Több levélváltásra is sor került kettőnk között, ezek szintén az érdemi konzultáció részét képezik. – Úgy tűnik, mást ért a konzultáció kifejezésen a román és mást a magyar fél. Adtake esélyt arra, hogy a román javaslatok is beépüljenek a törvénybe? – A törvénnyel kapcsolatos minden érdemi fejleményről kezdeményezően adtunk tájékoztatást. Ez pontosan azt a célt is szolgálta, hogy partnereink felvethessék konkrét észrevételeiket, az esetleges félreértéseket hitelesen tisztázhassuk, tehát valóban érdemi legyen a konzultáció. Geoană külügyminiszterrel május végén Budapesten folytatott megbeszélésünkön fe lajánlottam, hogy a román fél tegyen konkrét, szövegszerűen megfogalmazott javaslatokat az általuk ismert törvénytervezethez, hogy azokat figyelembe tudjuk venni. Így vettük ki a törvényből a gazdasági vállalkozások támogatását annak versenybefolyásoló hat ása miatt. – Több nyugati politikus – Lord RussellJohnston, Goran Persson – kedvezőtlenül nyilatkozott a státustörvényről. Elképzelhető, hogy ők mégis román forrásból kapták az első információkat a jogszabályról? – Mindkét politikus a konzultációk fonto sságát hangsúlyozta. Ez természetesen minden érintett félre vonatkozik, számunkra viszont nem jelentett újat, hiszen mi eddig is és a jövőben is készen állunk erre. Konzultációra azonban akkor kerülhet sor, ha arra partnereink is hajlandóak. Lord RussellJ ohnston magánvéleményének adott hangot. Arról pedig nem tudok, hogy a svéd kormányfő bármilyen formában is véleményt nyilvánított volna a törvényről. Ez csak a román sajtóban jelent meg. Természetesen mind az Európa Tanácsot, mind Svédországot, mind pedig az Európai Uniót többször tájékozattuk, és a szakértők
