Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-20
3 tárgyalási fejezetet az Eu rópai Unióval, mert azt reméli, hogy ebben a kérdésben előnyösebb megállapodást érhet el, mint Magyarország.” – (Nsz.2.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Egy évezrede a Dunától a Donig – Párhuzamos történelmek – (Heti Válasz: 68.o.) http://www.hetivalasz.hu/ Cikkek: Burgenland vircsaft nélkül Burgenlandban, a jórészt magyar ajkúak lakta Felsőőr környékén szinte alig hallottak a zsebszerződések körül dúló magyarország i vitáról. A legnagyobb burgenlandi magyar településen, Felsőőrött a tegnapi OZ című helyi újság foglalkozott alig egy gépelt oldalnyi terjedelemben tényszerűen a zsebszerződések körüli magyarországi történésekkel. Messner Adél , a burgenlandi magyar kultúr egyesület titkára szerint a helybéliek nem tanúsítanak különösebb érdeklődést az ügy iránt. A legtöbben – állítja a kultúregyesület titkára – nem is tudnak arról, hogy a magyar miniszterelnök támadást intézett a zsebszerződések ellen. Véleménye szerint Orb án Viktor bejelentése nem a burgenlandi magyarokról és még csak nem is az itteni osztrákokról szól – sokkal inkább Magyarországról, az ottani belpolitikai helyzetről. Felsőpulyán egy idősebb úr még hosszas gondolkodás után sem tudott olyan helybélit említe ni, aki tudomása szerint földet művelne – vagy műveltetne – Magyarországon. Ő úgy tudja, inkább Eisenstadt környékéről és Steiermarkból járnak át nagygazdák. De hogy ők a sajátjukat vagy bérelt területet művelneke, arról már nincs tudomása. A burgenlandi, magyarlakta kistelepüléseken egyébként sem jellemző már a gazdálkodás. A háromszáz lelkes Őriszigeten mindössze ketten foglalkoznak földműveléssel. Egyikük Seper István, aki szerint az ittenieket nem érintik a zsebszerződéssel kapcsolatos kijelentések, mi vel nincsenek a határ túloldalán földjeik. Arra még emlékszik, hogy a kilencvenes évek elején voltak, akik béreltek földet Magyarországon, és átjártak azt művelni, de szinte mindenki felhagyott ezzel, mert túlságosan nehézkes volt a határon való közlekedés a munkagépekkel. Őrisziget lelkésze, Mezner Ottó, a környék légi fotóját elővéve mutatva azt bizonygatja: csupa nadrágszíjparcellát művelnek itt az emberek, nem is igazán a földművelésből élnek. Termőföldet venni Magyarországon pedig kockázatosnak tűnik s zámukra, hiszen Magyarország uniós csatlakozásának időpontja még mindig bizonytalan. Ő is úgy tudja, hogy a zsebszerződésekkel földhöz jutott osztrákok többsége steiermarki nagygazda, de hogy valójában kik ők, azt valószínűleg Ausztriában sem verik nagydob ra. vissza Gergó Judit Státusmagyarok A szomszédos országokban működő társadalmi intézmények magyar közhatalmi jogosítványokkal való felruházása a törvény leggyengébb, mind alkotmányosan, mind pedig nemzetközi jogilag megkérd őjelezhető pontja. Komoly nemzetközi vihart kavart a szomszédos államokban élő magyarokról szóló jogszabály, népszerű nevén: a státustörvény. Kevesebb szó esik a rendelkezések értékeléséről. Pedig még egy szűk értelemben vett "nemzeti" gondolkodás keretébe n is fel kell vetni azt a kérdést, hogy megértee. Tudotte a Magyar Köztársaság olyan lehetőségeket biztosítani a határainkon túl élő magyaroknak, amelyek összességükben ellensúlyozzák azt az ellenszenvet, irigységet, ami a hazánk részéről megnyilvánuló k ivételezettséget ellensúlyozza? Véleményem szerint nem. Emlékeztetni kell az olvasót arra, hogy az egész jogalkotási folyamat a kettős állampolgárság elismerésének gondolatából indult ki. Az állampolgárság valóban státus, amely meghatározza az egyén helyze tét, a jogilag szabályozott viszonyokban biztos eligazítást ad a lehetőségekről és a kötelességekről. Ezeket alapvetően két körülmény befolyásolja. Az egyik az állampolgárság, a másik pedig az, hogy melyik állam területén tartózkodik az ember. Ez utóbbi er ősebb, mint az állampolgári kötelék, hiszen a tényleges jogérvényesítés esélyei szinte kizárólag az adott helyen meglévő intézményektől függnek, másrészt a kikényszerítés eszközei is ott állnak rendelkezésre.
