Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-16
4 Kreszta Traján, a Magyarországi Románo k Országos Önkormányzatának elnöke kijelentette: ilyen vagy hasonló intézkedéseket kellene bevezetnie minden olyan országnak, amelynek a határain túl élnek nemzetrészei. A státustörvénynek lesznek anyagi kihatásai, de remélhető, hogy ez nem megy majd a haz ai kisebbségek támogatásának rovására – közölte a Magyar Nemzettel Fuzik János, a magyarországi szlovákok önkormányzatának elnöke. – Nagyon foglalkoztat minket a státustörvény, hiszen mi is hasonló segítséget várnánk el az anyaországtól – tette hozzá Fuzik . Arról is szólt, hogy Szlovákia 1997ben hozott ugyan egy hasonló rendelkezést a határain túl élő szlovákok számára, ám azzal nem túl sokan éltek. – Az említett törvény főleg az anyaországban továbbtanulni kívánó diákok számára jelentett könnyítéseket. Em ellett az egészségügyi ellátásban kedvezményeket kaphatnak az anyaországba látogató szlovákok, de ezen túlmenő, kézzelfogható kedvezményt nem tartalmaz a törvény – vélekedett az elnök. Úgy tudjuk: az utóbbi három év alatt csak nyolcezren igényelték a szlov ákiai kedvezményekre feljogosító igazolványokat. A legtöbben a Vajdaságból, Kárpátaljáról és Romániából vették igénybe a dokumentumokat, Magyarországról alig százan éltek csak a szlovák törvény adta lehetőségekkel. Fuzik kijelentette: a Dzurindakormány ne m avatja be a határon túl élő szlovákokat az őket is érintő intézkedések előkészítésébe, csak a tényekkel tudnak szembesülni. Példaként említette, hogy a kormány megszüntette az egyéves nyelvi előkészítő iskolát, pedig erre különösen nagy lenne az igény, a nnak ellenére, hogy itt, Magyarországon is igen fejlett a szlovák oktatási rendszer. – Bízom abban, hogy az Orbánkormány követendő példát mutat a törvénnyel, és nem az ellentéteket szítja – szögezte le a szlovák kisebbségi vezető. Kreszta Traján, a Magyar országi Románok Országos Önkormányzatának elnöke szintén egyetért a státustörvénnyel, sőt hangsúlyozta: ilyen jogszabályt minden hasonló helyzetben lévő országban be kellene vezetni. – Semmi kétségem afelől, hogy Románia és Magyarország között megvoltak a szükséges egyeztetések a törvényről, ugyanakkor szerintem ahhoz, hogy ne forduljanak elő a mostanihoz hasonló nézeteltérések az adott országok között, még nagyobb figyelemre és még mélyebb diplomáciai kapcsolatokra van szükség – közölte Kreszta. Az elnök b eszámolt arról: Románia a moldávoknak nyújtott a státustörvényhez hasonló kedvezményeket. – A határokon túl élő románok – főleg az oktatás terén – sokkal több segítséget is el tudnának képzelni az anyaországtól – fogalmazott a vezető. Példának említette a más országokban élő, ám Romániában tovább tanulni szándékozó román nemzetiségű diákok tanulási lehetőségeinek javítását. Szerinte a magyarországi románoknak legnagyobb szükségük a román nyelvű iskolai szemléltető- és hangeszközökre lenne. Elmondta még, hog y rövid időn belül a magyar – román vegyes bizottság támogatásával rendbehozzák a budapesti VII. kerületben lévő Emanuel Godzsu udvart és a HajdúBihar megyében lévő kápolnát is. Áder János, az Országgyűlés elnöke szombaton úgy nyilatkozott a HajdúBihar m egyei Sárrétudvariban: a státustörvényre elsősorban azért van szükség, hogy ha uniós csatlakozásunk után a schengeni határok a magyar határszakaszokon húzódnak, az ne nehezítse a rokonibaráti kapcsolattartást a határ két oldalán élő magyarok között. Mint mondta: a státustörvénynek csak az egyik pontja az, hogy a határon túli magyarok munkát vállalhatnak nálunk. – Ugyanakkor tudni kell, hogy bár van térség – főleg a keleti országrészben – , ahol még húszszázalékos a munkanélküliség, de vannak dunántúli terül etek, ahol nagy a munkaerőhiány – hangsúlyozta a házelnök. Hozzátette: nem az a cél, hogy a magyarok elől elvegyük a munkát, hanem az, hogy ahol nincs elegendő munkaerő, ott biztosítsuk, hogy a gazdasági fejlődés ne álljon meg. (MTI) vissza Macedónia és a magyar státustörvény Válság, biztonság, nemzetközi kapcsolatok, az európai integráció folyamatának állása Granasztói György 1 Szerző Felküldve: 2001. július 16. 6 . oldal Szkopje és Budapest között kisebb a távolság, mint Bu dapest és Brüsszel között. Az alábbi fejtegetésben a macedón probléma és a földrajzi távolságok jelképek, amelyeknek az a szerepük, hogy megvilágítsanak egy szempontot. Mi a jelentősége a törvénynek itt és most, a környezetünkben zajló folyamatok közepette ? A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény azon válaszok egyike, amelyeket az 1990es nagy fordulat után ad a magyar társadalom sorskérdéseinkre. Ezek a kérdések a modern magyar nemzet építésével kapcsolatosak. Az oktatás, az egészségügyi és nyugdíjreformok ugyanúgy a friss válaszok közé tartoznak, mint a munkanélküliség jelentős, igaz, még egyenetlen csökkenése, a család védelmében hozott intézkedések vagy a magyar vállalkozói kört, az innovációt és a tudományos kutatást segítő Széchenyiterv . A nemzetépítés gyakorlati tettei közé tartozik továbbá mindaz, amit a millenniumi ünnepségek körüli hatalmas társadalmi 1 a szerző a Nemzeti Kör tagja
