Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-11
8 A könyvtárban, amelynek rövidítése a helység osztrák n evéből (Unterwart) UMIZ, a nyolcvan százalékban magyar állományon és 400 hanghordozón túl harminc magyar folyóirat jár rendszeresen, és a várakozások szerint a felsőőri kétnyelvű gimnázium diákjain kívül távolabbi osztrák egyetemek finnugor szakosait is ki szolgálja. Az építkezés 2,7 millió schillingbe került. A hét végi ünnepélyes megnyitó egyúttal több magyar kulturális programra is alkalmat adott: az „Öreg Iskolában” magyar millenniumi címerkiállítás nyílt. vissza Szászi Júlia Aggasztja az RMDSZt a munkaerőterv 20010611 (a nyomtatott MH cikke) Aggasztónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt az elképzelést, amely szerint Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához a szomszédos országokból biztosítsák a munkaerőt. E gyes szakértők nem zárják ki, hogy a státustörvény nagymértékű agyelszíváshoz vezethet. Aggasztónak tartom azt az elképzelést, hogy a Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges többletmunkaerőt a szomszédos országokból biztosítsák - jele ntette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke egy szakmai tanácskozáson Szovátán. Egy ilyen folyamat nagyarányú kitelepedéshez vezethet. Eddig is hangoztattuk, hogy nem a munkaerőt kell Magyarországra exportálni, hanem ellenkezőleg, a munkát, a munkahelyeket kell idehozni, mondta Markó. A készülő státustörvény - amelyet a tervek szerint június 1819én fogad el a parlament - lehetővé teszi majd, hogy a kedvezményeket igénybe vevő határon túli magyarok naptári évenként összesen három h ónapra munkát vállaljanak Magyarországon. Ehhez engedélyre van szükségük, ami azonban a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki, vagyis lényegében formalitássá válik. A tervezet szerint egyébként külön jogszabály a három hónapnál hosszabb időtar tamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti. A törvény előkészítőinek nyilatkozatai arra utalnak, hogy elsősorban szezonmunkásokra készültek fel, illetve a jelenleg feketén dolgozók legalizálását várják a javaslattól. Szakértők azonban nem zárják ki azt sem, hogy ez a rendelkezés nagymértékű agyelszíváshoz vezethet. A végszavazás előtt álló státustörvényjavaslat szögesen ellentmond annak a törekvésnek, hogy a határon túli magyarok otthonmaradását kell elősegíteni - közölte SzentIványi István. Az SZD SZ frakcióvezetője szerint a magyar társadalom a törvény életbelépése után, 20022003ban szembesül annak hátrányos, feszültségkeltő következményeivel. vissza MHösszefoglaló Márton László Fogadatlan prókátorok 20010611 (a nyomtatott MH cikke) A MIÉP eddig nem a külpolitikában jeleskedett. Igaz, egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy NATO, Európai Unióellenességét hangoztassa, trianoni határokat is változtatott volna, de távolabbi földrészek megváltására eddig nem juto tt ideje. Ami késik, nem múlik. A semita népek közi smert barátai a netanyai és telavivi merényletek hetében terjesztettek Izraelt elítélő nyilatkozatot a parlament külügyi bizottsága elé. Az időzítés magában is rendkívüli tapintatról és még ennél is kiválóbb diplomáciai érzékről tanúskodik. De ez korántse m egyetlen erénye. A MIÉP Izrael Államot nem a palesztin városok bombázásáért kívánta megbélyegezni, hanem az "ötven éve tartó agresszióért". Ha 2001ből ötvenet levonunk, 1951et kapunk: akkor, az első arabizraeli háború kezdete után három esztendővel, éppen semmi különös nem történt a KözelKeleten. Ha azonban még három évet levonunk, 1948ban bizony történt egy és más. Az izraeliek és a zsidó diaszpóra emlékezete ezt a dátumot a zsidó államiság kezdeteként tartja számon, a palesztinai arabok pedig az ő ket ért katasztrófa évfordulójaként. Több mint valószíne, hogy a MIÉP erre gondolt. Javaslata, ha az 1948as dátumot tekintjük, valóban figyelemre méltó. Az ötven éve tartó agresszió ebben a szövegkörnyezetben ugyanis csak egyet jelenthet: Izrael Állam le gitimitásának tagadását. Ezt javasolta a MIÉP a magyar parlamentnek! A szöveg nem érdemelne meg ennél több nyomdafestéket, és miután a külügyi bizottság tagjai - a beterjesztő MIÉPes kivételével - elvetették, sohasem kerül a parlament elé. Ha a javaslat szövegét tovább böngésszük, az is kiderül, hogy nem is annyira izraeli, mint magyar politikusokat akartak elítélni, Eörsi Mátyás szabaddemokrata és Herczog Edit szocialista képviselőt. Az ötlet tehát belföldi használatra készült. Az izraelipalesztin (és nem zsidóarab!) konfliktus legfőbb jellemzője az, hogy csak óvatosan, mindenki érzékenységét tisztelve, de ugyanakkor hamukázás nélkül, az igazságot keresve lehet elemezni. A pró és kontra szenvedélyek, történelmi eszmefuttatások nem vezetnek sehova. Így például ha kizárólag az erkölcs szempontjából közelítjük meg a fél évszázada történteket, kétségtelennek tenik, hogy a palesztinai arab lakosságnak nincs köze a holokauszthoz, és hogy a zsidó állam alapítását Palesztina földjén, társadalmuk teljes dezinte grációjával, mégis ők fizették meg. Ugyanilyen kétségtelen, hogy a náci népirtás, majd a Szovjetunióban elkövetett zsidóellenes atrocitások utólag igazolták Herzl jövendölését a zsidó állam elkerülhetetlen szükségesséről. Igaz, hogy a XX. század elejétől s zervezkedő cionizmus általában
