Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-09
5 hozni a nemzeti földalapot, és garantálni kell azt, hogy a magyar termőföldet továbbra is a magyar gazdák művelj ék. Orbán Viktor kijelentette: a magyar gazdaság, így a mezőgazdaság fejlődéséhez munkáskezekre van szükség, egyre több azonban az országban a betöltetlen munkahely. Munkásokat azonban sem bevándoroltatni, sem betelepíteni nem akar a kormány. A készülő stá tustörvény is azt szolgálja, hogy ne betelepülők, hanem munkavállalók érkezzenek Magyarországra nyomatékosította a miniszterelnök. Meg kell alkotni a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot, meg kell tartani és bővíteni kell a jelenlegi támogatási formákat, beruházáserősítő forrásokat kell teremteni, és kedvezményeket kell biztosítani a családi gazdaságoknak. Az új törvényt az ősszel meg kell alkotni és 2002. január elsejétől életbe léptetni. Mindezt alátámasztja a közvélemény jelentős részének azon véleménye is, hogy a magyar mezőgazdaságot a családi gazdaságokra kell alapozni. Ez három éve nem így volt közölte Orbán Viktor. Az Alkotmánybíróság döntését figyelembe véve a kormány év végéig rendezi az üzletrészek ügyét, azzal egyidejűleg a földtulaj don rendezése is megtörténik. Mindez szükségessé teszi a földtörvény módosítását is számos ponton. Ez megakadályozza a külföldiek termőföldszerzését, amit mostantól számított tíz éven keresztül fenn kell tartani szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: az agrár- és az igazságügyi tárcának konkrét intézkedéseket kell hoznia a zsebszerződések megkötésének megakadályozása és a meglévők felszámolása céljából is. A külföldiek földszerzésének megakadályozásához utolsó védelmi vonalként létre kell hozni a nemze ti földalapot is. A kormány készen áll, hogy megállapodjon az egyéni és családi gazdaságokat képviselő Magosszal, abból a célból, hogy az érdekképviselet kellő súlyával szerepeljen a magyar politikában szögezte le Orbán Viktor. A múlt év nehéz körülménye inek ellenére a magyar mezőgazdaság megőrizte fejlődőképességét hangoztatta beszédében Vonza András agrárminiszter. Rámutatott: a gazdaköri mozgalomban részt vevő gazdák meghatározó erőt jelentenek az ország mezőgazdaságának, és ezért számíthatnak a tárc a támogatására. A miniszter biztosította a gazdákat, hogy a közraktározás intézménye továbbra is működik, amelyet a Concordia Közraktározási Rt. élén végrehajtott vezetőcserével is erősíteni kívánt. Leszögezte, hogy az esetleges többletterményt is raktároz ni lehet az aratást követően. A miniszter beszélt arról is, hogy a SAPARDhivatal működését az EUnormáknak megfelelően ő felügyeli, és a hivatal várható akkreditációja az év végére megtörténik. Jelezte: a SAPARDpénzek nem vesznek el, mivel az akkreditáci ót követően még az előző évi források is felhasználhatóvá válnak. Jakab István, a Magosz elnöke elmondta: tíz évvel ezelőtt csaknem 10 százalék volt a magyar mezőgazdaságban a családi gazdaságok aránya, ma a földterület 60 százalékát a családi gazdaságok b irtokolják. vissza Mádl és Iliescu a státustörvényről A középeurópai államfők verbaniai csúcstalálkozóján részt vevő Mádl Ferenc külön találkozott pénteken Ion Iliescuval, Románia elnökével – írta az MTI . Az északolasz országi városban Mádl Magyarország támogatásáról biztosította Románia demokratikus fejlődését. Magyarország szeretné mielőbb NATOszövetségeseként üdvözölni Romániát, és támogatja azokat az erőfeszítéseit, amelyeket e célból, illetve az EUtagság elérése é rdekében tesz. Iliescu felvetette a státustörvénnyel kapcsolatos román fenntartásokat. A magyar köztársasági elnök részletes tájékoztatást adott a törvény céljairól, kifejtve, hogy az nem hoz létre területen kívüli jogokat, és nem teremt közjogi státust. vissza MTI - Jelentés Ausztriai magyarok a státusról Szelestey Lajos (Bécs) írása a NÉPSZAVÁNAK Pénteken megnyitották az Alsóőri Könyvtár új helyiségeit. Megnyitó beszédében Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára külön kitért arra, miért nem terjed ki a készülő státustörvény az Ausztriában élő magyarokra. A döntést azzal indokolta, hogy az a usztriai magyarság már benn van az unióban, míg a többi környező államban élő magyar kisebbséget az anyanemzetnek kell elvezetnie Brüsszelbe. Ez a kérdés azért vetődött fel Alsóőrött, mert az őshonos magyarok azt szeretnék, ha rájuk is vonatkozna a jogszab ály. Az ezer éve Burgenlandban élő magyarok ezt főként erkölcsi okokból szorgalmaznák. Így ugyanis sokkal nagyobb súllyal léphetnének föl az osztrák hatóságokkal
