Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-08
9 Vajdaság - többek között kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően - egykor a délszláv térség egyik legtehetősebb tartománya volt. 1918ban például magasabb egy főre jutó nemzeti össztermékkel büszké lkedhetett, mint Szlovénia. Viszonylagos gazdagságát a II. világháború után is megőrizte, a Titoérában fejlett mezőgazdaságának köszönhetően Jugoszlávia éléskamrájának számított. A mintegy kétmilliós tartomány Koszovóhoz hasonlóan az 1974es, rendkívül ha ladó szellemű új jugoszláv alkotmány értelmében Szerbián belüli autonómiát kapott. Szövetségi szinten ugyanolyan alapon jutott képviselethez a jugoszláv államelnökségben, mint Koszovó és a hat szövetségi köztársaság. Szlobodan Milosevics 1989ben megszünte tte Koszovó autonómiáját, s jelentősen korlátozta a Vajdaságét, amely mind a mai napig Jugoszlávia legtehetősebb tartománya, igaz, régi fénye igencsak megkopott: a függetlenné vált Szlovénia például immár 14szer gazdagabb nála. A Vajdaság lakosságának töb bsége azért támogatja az autonómiát, mert azt kifogásolja, hogy a megtermelt javak nagy részét lefölözi Belgrád. A Scan nevű ügynökség néhány napja Újvidéken végzett közvéleménykutatása szerint a vajdaságiak 65 százaléka elégedetlen a tartomány jelenlegi alkotmányos helyzetével. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jugoszláv alkotmány bizonyos fokú autonómiát jelenleg is biztosít a Vajdaság számára, ám a gond az, hogy még a Milosevics fémjelezte szerb köztársasági törvényhozás több mint száz olyan tör vényt fogadott el, amelyek az alaptörvény által biztosított jogok gyakorlását is lehetetlenné teszik. A tartomány törvényhozása, a vajdasági tartományi képviselőház ezért legfőbb feladatának egyelőre csak azt tekinti, hogy a meglévő, de csak elvben gyakoro lható jogoknak szerezzenek érvényt. A képviselőház önálló platformot hozott létre, melynek célja a tartomány jogainak meghatározása, illetve a Vajdaság és Szerbia kapcsolata alapelveinek kidolgozása. A platform meghatározta azokat a hatásköröket is, amelye ket - a képviselők szerint - a tartománynak a jövőben önállóan kellene intéznie. Ezek - többek közt - az adórendszer (kivéve a forgalmi adót és a vámot), a hivatalos nyelvhasználat, az oktatás (beleértve a nemzeti kisebbségek művelődését), a nyugdíjbiztosí tás, a munkaviszonyok meghatározása, az egészségvédelem és a gyermekvédelem. A fő gond az, hogy bár a Vajdaság lakosságának többsége a tartomány jelenlegi státusának megváltoztatását óhajtja, a jövőbeni státusra vonatkozó elképzelések jelentős mértékben kü lönböznek egymástól. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék Pártjai közül (ne feledjük, hogy a vajdasági tartományi képviselőház 120 helyéből 118at a párt képviselői foglalnak el) a legradikálisabbak a Vajdasági Reformisták, akik széles körű autonómiát követeln ek, s a kérdés mielőbbi lezárását akarják. Vojiszlav Kostunica pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (SDS) viszont némi gyanakvással szemléli ezeket a törekvéseket, képviselőik legfeljebb csak a lehető legszűkebben értelmezett autonómiát támogatnák. A 350 ezre s vajdasági magyarság tavalyelőtt látta elérkezettnek az időt arra, hogy megfogalmazza autonómiatörekvéseit. 1999 júniusában megállapodást kötött a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt arról, hogy támogatják a hárompillérű, terül eti, kulturális és személyi autonómiakoncepciót, ami lényegében az 1974es alaptörvényben rögzített jogok kiterjesztését jelentené. A vajdasági magyarság háromféle önkormányzat létrehozását tervezi. A perszonális, avagy személyi elvű autonómia lényege, hog y választott tanácsot működtetnének azokon a területeken, ahol a magyarság többségben él. A következő szint a körzeti önkormányzat megalakítása lenne, végül e jogokat az egész Vajdaság területére kiterjesztenék. Magyar szempontból a készülő kisebbségi törv ény szorosan összefügg a vajdasági autonómia tárgykörével. A vezető vajdasági politikusok tisztában vannak azzal, hogy a szélesebb körű autonómia megszerzése, illetve a kisebbségi törvény elfogadása nem történhet egyik napról a másikra. A VMSZ elnöke, Kasz a József több ízben nyilatkozta: "Tisztában kell lenni azzal, hogy a szerb köztársasági kormánynak jelenleg más prioritásai vannak." Ami a kisebbségi törvény tervezetét illeti, a szerb kormány kisebbségi minisztere, a szandzsáki bosnyák származású Rasim Lj ajics májusi, budapesti látogatásakor igen kedvező képet festett róla, amely a tervek szerint lehetővé teszi a magyarok által szorgalmazott, háromszintű autonómiakoncepció megvalósítását. Mint kifejtette, a törvényben szavatolni kívánják az egyéni és a kol lektív jogokat egyaránt, kiváltképp a művelődés, az oktatás és a tájékoztatás terén. Ígéretet tett továbbá arra, hogy gondoskodnak a jogi védelemről az állampolgári jogok biztosa és a nemzeti tanácsok intézményének bevezetésével. A törvény külön taglalja a helységnévtáblák ügyét.
