Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-08
10 A Vajdaság jövőbeni státusára vonatkozó, egymástól teljesen eltérő koncepciók akkora viharokat kavartak a Szerbiai Demokratikus Ellenzéken (DOS) belül, amelyek akár a párt felbomlásához is vezethetnek. A Vajdasági Reformisták elnök e, Mile Iszakov például néhány napja kijelentette: amennyiben nem történik előrehaladás a Vajdaság autonómiájának ügyében, úgy a DOSból nemcsak pártjának, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának, hanem a VMSZnek is ki kell lépnie. A vajdasági politikusok kü lönösen sokat bírálják az új szerbiai privatizációs törvény tervezetét, amely előírja, hogy a vajdasági vállalatok eladásából származó bevétel a szerb kormányt illeti meg. A helyzet mind feszültebbé válását mutatja, hogy az utóbbi hetekben eldurvult a vita Zoran Djindjics szerb kormányfő és egyes vajdasági politikusok között. vissza Státustörvény - "félhivatalos" román vélemény Bukarest, 2001. június 8. (MTI) - A szomszédos országokban élő magyarokról készülő státustörvén y egyes előírásai ellentétben állnak a nemzetközi jog szabályaival, területen kívüli jellegűek és közvetett módon a történelem elfogadhatatlan átértékelését tartalmazzák - állapította meg az az összeállítás, amelyet a román kormány külpolitikai tanácsadói irodája készített. A 22 című román társadalompolitikai hetilap a státustörvénnyel kapcsolatos körkérdésével Adrian Nastase román miniszterelnököt is megkereste, aki helyett a külpolitikai tanácsadó iroda válaszolt.A lap legutóbbi számában közölt válasz sze rint a státustörvény a "kedvezmény" elvére épül, ami számos nemzetközi konvenciónak, keretegyezménynek, nemzetközi dokumentumnak ellentmond. Ezek között említette a külpolitikai tanácsadói iroda a faji diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szól ó 1965ben kötött konvenciót, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995ös keretegyezményt, a kisebbségekhez tartozó személyek jogairól 1992ben született ENSZnyilatkozatot. Az említett nemzetközi dokumentumok román értelmezése szerint diszkriminációnak számít minden, az etnikai eredet alapján biztosított kedvezmény. A magyar törvénynek a kisebbséghez tartozó személyek kulturális, nyelvi és vallási identitására kellene korlátozódnia és kerülnie kellene minden olyan politikai vonatkozást, amelynek az a cé lja, hogy az adott személy politikai viszonyba kerüljön egy más állammal is, párhuzamosan azzal a viszonnyal, amely ahhoz az államhoz köti, amelynek állampolgára. A román vélemény szerint ennek a párhuzamos politikai viszonynak a megteremtését jelenti a tö rvény által tervezett "identitási igazolvány".A válasz felhívta arra a figyelmet, hogy miután Magyarország és a szomszédos országok többsége csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, a magyar törvényt "térben és időben csak időlegesen és részb en alkalmaznák". Román megítélés szerint a törvény alkalmazása esetén egyes rendelkezéseknek más államok területén lenne hatása, tehát területen kívüli jellege lenne. Ezek az előírások csak az érintett ország törvényeinek tiszteletben tartásával valósíthat ók meg, ezért ezeket vagy ki kell hagyni a törvényből, vagy olyan záró rendelkezést kell beilleszteni, amely kimondja, hogy a törvény alkalmazása a szomszédos országok területén azok törvényeinek szigorú tiszteletben tartásával történik.A válasz elfogadhat atlannak minősítette azt, hogy a törvény közvetve történelmi értékítéletet tartalmaz. Ezt abban látja, hogy a szöveg kimondja: a törvény hatálya kiterjed azokra a személyekre, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással veszítették el. A román álláspont szerint - Románia viszonylatában - azoknak a személyeknek, akik 1918ban az osztrákmagyar állampolgárok voltak, joguk volt magyar állampolgárságukat megtartani. Ezek a személyek "hallgatólagosan éltek választási jogukkal és lemondtak magyar álla mpolgárságukról". - Ennek a témának újbóli felvetése egy magyar törvényben egyet jelent annak állításával, hogy az említett személyeket kényszerítették a választásra. Ez megkérdőjelezi az adott államok egységének megvalósítását is - fogalmazott a román vál asz. vissza A külügyi szóvivő a státustörvényről szóló szlovák jegyzékről
