Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-07
13 demokratikus átmenetnek. Hosszú volt azonban a folyamat, és néha nagyon nehéz is; olykorolyko r bizony nagy volt a csalódottság mindkét oldalon. Idővel azonban rendeződött minden vitás kérdés. Spanyolország az EU tagjává vált, és sohasem bánta meg a dolgot. Tagsága minden várakozást felülmúló virágzáshoz és biztos jövőhöz segítette az országot – ez széles körben elismert tény. A spanyolok – csakúgy , mint más tagállamok polgárai – változatlanul büszkék nemzeti örökségükre, de egyúttal büszkék európaiságukra is. Már több mint három éve annak, hogy megkezdődtek Magyarország európai uniós csatlakozási tárgyalásai, és folynak a tárgyalások tizenegy másik tagjelölt országgal is. Mi több, a tizenöt tagállam úgy döntött 1999 decemberében Helsinkiben, hogy Törökországot is elismeri tagjelöltként, tehát a tárgyalások folyamata előbbutóbb 28 tagú Európai Uniót fog eredményezni. A mostani bővítés mind közül a l egambiciózusabb. Nemcsak a belépni törekvőknek hatalmas próbatétel, hanem a jelenlegi tizenöt tagállamnak is. Hiszem, hogy kötelességünk felnőni a feladathoz. Az elmúlt ötven éven át az Európai Unió sikerrel szavatolta NyugatEurópa békéjét és virágzását; most a bővítés révén biztosíthatóvá válik az egész földrész jövendő stabilitása. A közép- és a keleteurópai országokat felölelő Európai Unió egyértelmű jele lesz annak, hogy végleg lezárult Európa történetében a hidegháború hosszú fejezete. Ha eljutunk od áig, akkor elmondhatjuk majd, hogy a vasfüggönynek már az emléke sem kísért. A tagjelölt országoknak képessé kell válniuk a tagság szigorú politikai és gazdasági követelményeinek teljesítésére. Ez azt jelenti egyebek között, hogy be kell tagozódniuk az uni ó bel- és külpolitikájába, és el kell fogadniuk az unió alapelveit, a szabadság és a demokrácia elvét, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletének elvét. Bizony félelmetesen nagy feladat ez, de máris figyelemre méltó haladás történt, ami vi lágosan jelzi, hogy a jelöltek odaadóan készülnek a csatlakozásra. E haladás azonban nagyrészt elsikkad a sajtóban, és inkább a felmerült nehézségekre, problémákra összpontosul a figyelem. Úgy látszik, egyesek meglepőnek találják azt a fejleményt, hogy egykét évi könnyed haladás után most keményebbé válnak a tárgyalások. Pedig hát nincsen ebben semmi meglepő, hiszen különösen kényes kérdések is terítékre kerülnek e tárgyalásokon. Ráadásul más és más kérdések lehetnek kényesek a tagok, illetve a tagjelöltek szemszögéből, és ezek olykor éles ellentétbe is kerülnek egymással. Mégis dőreség lenne arra következtetni, hogy mindez megkérdőjelezi a bővítés egész folyamatát. Minden nehéz kérdést alaposan meg kell vitatni, minden érdeket figyelembe kell venni, termés zetesen a tagjelölt országokét is. Végső soron sikerül majd kompromisszumokra jutnunk – semmi kétségem efelől. Mindig is így volt ez az Európai Unióban, s így lesz ezután is. A mostani tárgyalási forduló sikeres befejezéséhez a jelenlegi tagállamoknak telj esíteniük kell ígéreteiket, ami azt is jelenti, hogy egyikmásik nehéz kérdésben hajlaniuk kell a kompromisszumokra. Másfelől viszont a tagjelölt országoknak hozzá kell igazítaniuk gazdasági rendszerüket az uniós követelményekhez. Roppant feladat ez, még h a a kívülállók gyakran lebecsülik is. Közös felelősségünk, hogy biztosítsuk a tárgyalóasztalra kerülő nehéz kérdések mihamarabbi megoldását. Rendületlenül hiszem: a bővítés előnyei bizonyítani fogják, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. A kibővítet t uniónak nagyobb lesz a globális befolyása, különösen, ha hatékonyabbá válik az unió közös kül- és biztonságpolitikája. A bővítés sokszínűbbé teszi az uniót, de egyúttal erősebbé is, ha helyesen irányítják. Olyan Európát teremt, amelyet nem kényszerrel, e lnyomással egyesítettek, hanem szabad választás révén, amely jobban be tudja tölteni globális szerepét, amely közös értékeken alapul, és éppen sokszínűségéből meríti az erejét. E cél jegyében munkálkodunk mindannyian. vissza Jav ier Solana az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Németh Zsolt megbeszélése Verheugennel Konzultáció a státustörvényről Az EU alapvető aggodalma az, hogy vajon a kilátásba helyezett magyarországi státustörvény magában rejtie a diszkrimináció veszélyét -- ismerte el Németh Zsolt külügyi államtitkár brüsszeli tárgyalá sai végeztével. Németh szerint Magyarország "folyamatos konzultációban" van ez ügyben az EUval, és "számos ponton sikerült az unió kérdéseire megnyugtató módon válaszolni". Munkatársainktól A magyar államtitkár egyebek között Günter Verheugen bővítési és Antonio Vitorino bel- és igazságügyi biztosokkal folytatott megbeszélést, alapvetően a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő kérdésekről, de Verheugennel a státustörvény kérdését is sorra vették.
