Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-07
14 (Az utóbbi témát amúgy hétfőn már a tagországok állandó EUképviseletei közötti -- úgynevezett keleteurópai -- munkacsoport is megvitatta, bár utóbb uniós források igyekeztek ennek jelentőségét mérsékelni, hangsú lyozva, hogy csupán a minden egyes jelölt országnál ugyanígy vizsgált aktuálpolitikai vetület rutinszerű számbavételéről volt szó.) Németh Zsolt utóbb a brüsszeli magyar sajtóval találkozva úgy jellemezte az EU érdeklődését, mint amely elsősorban azt kívá nja tisztázni, történnee diszkrimináció a státustörvény majdani elfogadásával. A magyar államtitkár ezen aggodalmakra válaszul mindenekelőtt utalt a keddi kormánydöntésre, amely kivette Ausztriát a leendő jogszabály hatálya alól, elismerve ugyanakkor, ho gy "komoly feladatot jelent" még a "további szomszédos országok megnyugtatása". Hangsúlyozta, hogy lényegét tekintve a majdani törvény kettős politikai célt követ: egyfelől hozzá kíván járulni a határon túli magyarok identitásának a megőrzéséhez -- ami egy úttal az EUs célnak is tekintett európai kulturális sokszínűség fennmaradását is szolgálja -, másfelől a Magyarországra irányuló migráció megfékezését is szeretné szolgálni. Németh szerint ez utóbbi különösen az eljövendő EUtaggá válás fényében tűnik s ürgetőnek, hiszen könnyen kiszámítható, hogy uniós tagállamként Magyarország vonzereje a szomszédban élő magyarok számára különösen megnő majd. Márpedig az alapvető magyar stratégia e tekintetben azt szolgálja, hogy elősegítsék a szomszédos magyarság "szül őföldön maradását és gyarapodását" -- tette hozzá, elismerve, hogy azt ma még nem tudni, vajon a státustörvény hozzájárulása ehhez elegendő lesze, de a szándék mindenesetre ez. Arra a kérdésre, az EUval folyó konzultáció hol tart mindezek tekintetében, és mennyiben sikerült például a mostani brüsszeli tárgyalásokkal mindent megnyugtatóan tisztázni, Németh Zsolt válaszában úgy fogalmazott, hogy "konzultáció zajlik, amelynek a közepén vagyunk". A jelenlegi megbeszélések lehetséges utóéletét úgy jellemezte, hogy "amennyiben újabb kérdés fogalmazódik meg, a magyar kormány kész azokra is válaszolni". Közölte ugyanakkor, hogy ilyen "újabb kérdés" ezúttal nem merült fel. Egy jogi, szakmai levelet kapott Martonyi János külügyminiszter az EU bővítési biztosától, amelyben Verheugen a magyar státustörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fejti ki; ezt egyébként korábban a külügyi tárca vezetője kérte az uniós partnerektől is -- jelentette ki lapunk érdeklődésére a Külügyminisztérium (KüM) szóvivője, Horváth Gábor. Nem lehet különbséget alkalmazni az Európai Unió állampolgárai között -- fejtette ki levelében a bővítési biztos. Horváth Gábor megjegyezte: az ausztriai magyarok eredeti leg jelezték, hogy nem tartanak igényt a kedvezményekre, és itthon is folyt arról vita, hogy kiterjedjene rájuk a státustörvény. A többi szomszédos országgal kapcsolatban akkor kell újragondolni a jogszabályt, amikor azok is tagjai lesznek az EUnak -- fe jtette ki a szóvivő. vissza A szomszédos országok közül Szlovénia és Szlovákia esélyes arra, hogy néhány éven belül tagja legyen az uniónak, azonban a kedvezményekre jogosító igazolványok igénylésére létrehozandó irod ahálózat kapacitása alapján ennél jóval tovább elhúzódhat, amíg az összes kérvényezőt kiszolgálják. Szlovákiában például öt irodát tervez nyitni a kormányzat, ami összesen 50 ezer igénylőt tudna kiszolgálni egy év alatt a KüM hatástanulmánya szerint. Az 57 0 ezer felvidéki magyar közül mintegy 400 ezer szeretné kiváltani az igazolványát, az előbbiek alapján nyolc évig tarthat, míg minden kérvényező hozzájuthat a dokumentumához, de addigra már várhatóan rég uniós tag lesz északi szomszédunk. Készítette: Bo ér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap
