Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-07
12 Mint arról már beszámoltunk, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének isztambuli kihelyezett ülésén egyhangú határozatban ismerte el, hogy a csángók a „magyar nyelv egy kora i változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára”. A tegnap bemutatott jelentésben olvasható: az ET „ezúton fejezi ki aggodalmát a Romániában élő csángó kisebbség ku lturális helyzete miatt”. Ezt követően a testület leszögezte: „az európai szintű segítségnyújtás, amelynek főképp az Európa Tanács részéről kell érkeznie, minden egyes esetben igazolt, amikor egy sajátos kultúra megmentéséről van szó, így a csángók esetébe n is szükséges. A közgyűlés javasolja tehát, hogy a miniszterek bizottsága ösztönözze Romániát a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálására és annak a gyakorlatba ültetésére, valamint arra, hogy támogassa a csángókat.” A dokument umból kitűnik: a csángók számára „az anyanyelven tanulás lehetőségét a román alkotmány és az oktatási törvények szellemében kell biztosítani”. Ezenkívül „lehetőséget kell biztosítani a csángó falvak templomaiban az anyanyelven tartott római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy templomi énekeiket is saját nyelvükön énekelhessék”. Surján László a dokumentumot ismertető tájékoztatóján elmondta: a román népet büszkeséggel tölthetné el, hogy országukban él egy népcsoport, amely több száz éves nyelvi izolációja ellenére is megőrizte kultúráját. Ezzel szemben sajnálatos módon kell megállapítani, hogy a jelentés elkészültével egy időben csángóföldön olyan egyesületek jöttek létre, amelyek a népcsoport román eredetét próbálják igazolni. Hozzátette: a csá ngók számára nem különleges jogokat kérünk, hanem csak ugyanazt azt elbírálást, amely a romániai törvények alapján az országban élő többi nemzeti kisebbséget is megilleti. vissza Értetlenség Burgenlandban Ausztriára nem vonat kozik a készülő státustörvény A burgenlandi magyarok nehezményezik, hogy nem vonatkozik rájuk a státustörvény. Anyaországi politikusok és illetékesek a napokban találkoznak az érintettek képviselőivel, akiket tájékoztatnak arról, miért nem vonatkozik a jo gszabály az ausztriai magyarokra. Felháborítónak tartják az őshonos burgenlandi magyarok azt a nyilatkozatot, amelyben az ausztriai emigráns magyarok szervezete érdemtelennek nevezte őket a státustörvény jogalanyiságára. Deák Ernő, az 1956ban Ausztriába emigrált magyarokat tömörítő szervezetek elnöke a Magyar Nemzetben úgy fogalmazott: a státustörvény hátrányos lett volna a burgenlandi magyarokra. Mint mondta, a jogszabály megosztotta volna az ausztriai magyarokat. Az ezer éve Burgenlandban élő magyarok érdekszervezetében érthetetlennek tartják, hogy a budapesti kormány kirekesztette Ausztriát a szomszédos országokban élő magyarokról szóló (elfogadás előtt álló) törvény joghatálya alól. Plank József, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMK) elnöke szeri nt a burgenlandi magyarok nem akarnak munkát vállalni az anyaországban, kedvezményekre sem tartanak igényt. A státus erkölcsi elismerése lenne fontos számukra. Messner Adél , a BMK titkára tudósítónknak elmondta: különbséget kellene tenni az ezer éve Burgen landban élő őshonos magyar kisebbség és az ’56os emigránsok között. Úgy véli: ha a burgenlandi magyarok nem tartoznak a státustörvény védelme alá, akkor őket az anyaország el sem ismeri magyarként. Szerinte a státustörvény kiterjesztése Ausztriára jelképe s gesztus lenne az anyaország részéről. Nehezményezte, hogy a készülő törvényről senki nem tájékoztatta őket. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke lapunknak elmondta: széles témakörben folytak konzultációk az ausztriai magyarok, í gy a BMK képviselőivel. Németh Zsolt , a külügy politikai államtitkára és a HTMH munkatársai a napokban találkoznak az ausztriai magyarok képviselőivel, és akkor mód nyílik a konzultációra a témáról. Kijelentette: Ausztria olyan okokból került ki a státustö rvény hatálya alól, amelyek a többi szomszédos ország esetében nem mondhatóak el. Közben Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottsága elfogadta tegnap a státusztörvényhez érkezett 29 módosító indítvány többségét, amelyek közül 17et az MSZP terjesztett el ő. Elutasította ugyanakkor azt a szocialista javaslatot, hogy a státustörvény betartására külön országgyűlési biztos ügyeljen. vissza Munkatársainktól Az újraegyesített Európa A keleti bővítés az unió legambiciózusabb terve Megértem a magyarok reményeit, félelmeit és csalódásait, amelyeket hazájuk európai uniós csatlakozási tárgyalásai keltenek sokukban. Több mint húsz évvel ezelőtt Spanyolországban egy akkori tagjelölt ország politikusaként én is átéltem már ezt a folyamatot . Jól emlékszem: az EUcsatlakozási tárgyalások megkezdése nálunk is határtalan lelkesedést váltott ki, hiszen a fejlemény egyszerre volt jelképe és garanciája a
