Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-06
4 Ombudsman védje a határon túliak érdekeit? Miközben a pártok a mandátumuk végét töltő omb udsmanok utódait keresik, már a második szocialista párti indítvány született új országgyűlési biztosi poszt létrehozása érdekében. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mellett a határon túli magyarok is saját ombudsmanuktól kaphatnának jogvédelmet. Újh egyi Katalin NÉPSZAVA A határon túli magyarok jogainak érvényesítése és jogvédelmük elősegítése érdekében új országgyűlési biztosi tisztség létrehozását javasolja képviselői önálló indítványában Tabajdi Csaba szocialista képviselő. A határon túli magyarok országgyűlési biztosa feladatául szánná Tabajdi a kinti magyarokat ért jogi visszásságok kivizsgálását, és azt, hogy ezek orvoslását kezdeményezze. Az ombudsman a különböző szervezetek, köztük a hatóságok eljárása, illetve mulasztása esetén intézkedhetne, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti az illető különleges jogállásából adódó jogát. Az ombudsman a többi biztosnál szélesebb körben járhatna el, nem csupán meghatározott hatóságok, illetve közszolgáltatást végző szervezetek esetében. A biztos feladatköré be tartozna a határon túli magyar tanuláshoz, művelődéshez való jogának érvényesítésével, egészségügyi ellátásával, munkavállalásával, letelepedésével, ingatlanvásárlásával kapcsolatos visszásságok vizsgálata, és ezekben intézkedés kezdeményezése. Az ombud sman külföldön is eljárhatna, de csak kivételes esetben, a külügyminiszter útján. A törvényjavaslat arra is feljogosítaná az országgyűlési biztost, hogy kiemelkedően fontos ügyben kormányzati intézkedést kezdeményezzen. A tisztség betöltését kizárja, ha a jelölt a javaslat megtételét megelőző négy évben köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vagy a kormány tagja, jegyző, ügyész, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt. Tabajdi Cs aba indítványát azzal indokolja, hogy az alkotmány rögzíti: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. A törvényjavaslatban javasolt speciális jogvédelem éppen ezt a célt szolgálná. Azt ugyanis a képviselő szerint a Hatá ron Túli Magyarok Hivatala nem tudja ellátni, ráadásul az ombudsmanok tevékenységét az Országgyűlés ellenőrzi. vissza A stratégiai partnerségről Bécsben Ruff Orsolya Szerző Felküldve: 2001. június 06. 8 . oldal Benita Fer reroWaldner meghívására a mai napon Bécsben találkoznak a környező államok (így Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), valamint Lengyelország külügyminiszterei, hogy megvitassák az Ausztria szorgalmazta úgynevezett stratégiai partnerséget. A tal álkozón a politikusok vélhetőleg választ kapnak arra, hogy az eleddig meglehetősen homályosan körvonalazott együttműködési kezdeményezés mit is takar valójában. Az osztrák diplomácia vezetője már az előzetes sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a stratégia i partnerség – tekintettel a tagjelöltországok uniós csatlakozására – az EUn belüli szorosabb együttműködést hivatott szolgálni. Mint az osztrák külügyi tárca vezetője korábban kifejtette, a program első szakasza a tagjelöltek uniós csatlakozásával záruln a le, a második szakasz lényege pedig az lenne, hogy az EUban minél hatékonyabban érvényt szerezzen a résztvevők érdekeinek. A stratégiai partnerség, valamint a Bécs és Berlin által szorgalmazott hétéves átmeneti intézkedések nem állnak egymással ellentmo ndásban – nyugtatgatta több ízben is a meghívottakat Benita FerreroWaldner. A környező országok többségében ugyanis azt kifogásolják, hogy miközben Bécs úgymond felkarolja az unióba igyekvő szomszédos országokat, addig foggalkörömmel ragaszkodik a munkae rőáramlás terén bevezetendő hétéves derogációhoz. Wladyslaw Bartoszewski lengyel külügyminiszter, aki maga helyett egy megbízottját küldte Bécsbe, meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott az osztrák kezdeményezésről, s hasonlóan éles hangnemet ütött meg a c seh diplomácia vezetője is. Jan Kavan egy lapinterjúban kifejtette, hogy nem érti, miért kellene az együttműködést stratégiai partnerségnek nevezni, amikor nincs abban semmi stratégiai. Arról van szó, hogy Ausztria és a középeurópai tagjelöltek megtaláljá k a kölcsönös együttműködés és tapasztalatcsere mechanizmusát – idézi a távirati iroda Kavant. A cseh külügyminiszter rámutatott arra is, hogy újabb intézményekre sincs szükség, hiszen a térségben már működik például a CEFTA, a Középeurópai Kezdeményezés, valamint a visegrádi csoport. vissza
