Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-06
5 20010602 / STÁTUSTÖRVÉNY – MSZP – RMDSZ Bukarest, 2001. június 2., szombat (MTI) – A státustörvény tervezetéhez benyújtott módosítói javaslatairól folytatott véleménycserét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnökségével a Magyar Szocialista Párt küldöttsége. A határon túli magyarokkal folytatott konzultációk keretében az MSZP küldöttsége pénteken és szombaton járt Kolozsváron, illetve Nagyváradon. A háromtagú küldöttségbe n Baráth Etele, a szocialisták országgyűlési csoportjának frakcióvezetőhelyettese, Kocsi László képviselő, a külügyi bizottság tagja és Hadnagy Miklós tanácsadó kapott helyett. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége mellett a szövetség Kolozs és Bihar megyei vezető ivel találkoztak. Baráth Etele az MTInek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy azért is fontos a határon túli magyarokkal folytatott konzultációsorozat, mert "az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még módosító indítványokat be lehet nyújtani, s úgy érzem, sok esetben az MSZP álláspontja elfogadhatóbb lehet, mint az, ami most kezd kialakulni". A politikus szerint az is fontos, hogy a magyar és a román külügyminiszter legutóbbi budapesti találkozóján a magyar fél a román kormány véleményének megfogal mazását kérte, így ezt össze lehet majd vetni az RMDSZ véleményével, s ez segíti a szocialistákat annak eldöntésében, hogy módosító javaslataikból melyek azok, amelyeket érdemes fenntartani, küzdeni értük. Az MSZP küldöttsége elmondta, hogy a szocialisták mintegy ötven módosítást javasoltak, s ezekkel az RMDSZ is egyetért. A szocialista indítványok között szerepel egyebek között az, hogy a munkavállalási engedély tervezett időtartamát az eredeti három hónapról hat hónapra növeljék, a magyar igazolvány érvé nyessége ne öt, hanem tíz évre szóljon. – Az RMDSZ támogatja azt a javaslatot is, hogy a törvény alkalmazásának kérdéseivel ombudsman foglalkozzon, illetve a törvény szövegébe a határon túli magyarokkal foglalkozó alapítványokat és Magyar Állandó Értekezl etet is belefoglalják – mondta. Az MTI kérdésére Baráth Etele kitért az MSZP és a romániai kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) közötti kapcsolatokra is. Mint mondta, a két párt között már évekkel ezelőtt egyetértés született abban, hogy minden egyes helyzetben tá jékoztatják egymást. Az MSZP nagy mértékben egyetért azzal, hogy az RMDSZ támogatást nyújt a kormánypártnak. Fontosnak tartja, hogy az európai integráció alapvető kérdésében teljes egyetértés alakuljon ki, mivel ez visszahat a magyar nemzetiség sorsára és helyzetére. Mint mondta, előkészület alatt áll az MSZP és a PDSR együttműködési megállapodása. Úgy fogalmazott, hogy a státustörvény még vitatott pontjai és az ezzel kapcsolatos egyeztetések miatt a megállapodás konkrét tartalma még nem kész az aláírásra . A tárgyalások jelenleg szünetelnek az MSZP új vezetésének megválasztásáig, a PDSRnek pedig addig van ideje a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontja kidolgozására – tette hozzá. vissza 20010604 / SZERBIA – KASZA JÓZSE F A VAJDASÁGRÓL, SZE RBIÁRÓL Belgrád, 2001. június 4., hétfő (MTI) – A Vajdaság és Szerbia nem áll konfliktusban: Vajdaság tartomány nem elszakadni kíván, hanem azt szeretné, ha megkérdeznék gazdasági erőforrásai felhasználásáról, dönthetne saját polgárai munkájának eredményeiről, az országon belüli viszonyokról – hangsúlyozta hétfőn Kasza József egy nyilatkozatában. A szerb kormányfőhelyettesi tisztséget és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki tisztségét betöltő politikus a Politika című szerbiai lapban a vajdasági autonómiakér dés kapcsán aláhúzta: a tartomány nem kíván elszakadni, vagy állam lenni az államban, de azt szeretné elérni, hogy megkérdezzék gazdasági erőforrásai felhasználásáról, és hogy dönthessen az országon belüli viszonyokról. Szerbia és a Vajdaság nem áll konfli ktusban; arról van szó, hogy a tartományban tartsák tiszteletben annak sajátosságait, a vajdaságiak maguk döntsenek sorsukról. Hangsúlyozta, hogy a Vajdaság olyan többnemzetiségű, multikulturális és többfelekezetű környezet, amely ideális a Szerbiában és J ugoszláviában hiányzó toleráns viszonyok megteremtésére. Ezért a legközelebb áll a demokratikus folyamatok végrehajtásához és Európához, egész Szerbiát és Jugoszláviát előre viheti. A vajdasági nemzetiségi viszonyokat Kasza József szerint 1945 óta, de fők ént az elmúlt évtizedben nem oldották meg megfelelően, mert a(z előző) a rendszer tudatos megosztásra,
