Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-29
9 kirekesztve, tehát nem választhatnának, és nem lehetnének választottak. A dokumentum három csoportra, a nyugati or szágokban, az Ukrajnával határos országokban és az egykori Szovjetunió területén élőkre osztja a határon túl élő ukránokat. Az ukrán parlamenti képviselők különbözőképpen viszonyulnak a kérdéshez. A jobboldal csak az ukrán nemzetiségűeket ruházná fel egyen lő jogokkal – függetlenül attól, hogy hol élnek. A baloldal viszont azokat is kedvezményben részesítené, akik nem ukrán nemzetiségűek, de valaha az ország területéről származtak el különböző – kitelepítés, kivándorlás stb. – okokból. Ilyenek például a krím i tatárok, a zsidók, örmények, görögök. A törvény a legszigorúbb becslések szerint egymillió, a legátfogóbbak szerint pedig 16 millió külföldit érintene. vissza Ungvár, 2001. június 28. Kőszeghy Elemér Verheugen: Konzultálni k ell Az Európai Bizottság folytatja a magyar státustörvény jogi és politikai elemzését, de az eddigi megállapítások szerint az nem áll ellentétben az európai szerződésekkel – mondta tegnapi sajtóértekezletén Günter Verheugen. A bővítési biztos hozzátette: az EU változatlanul arra ösztökéli Magyarországot, hogy nagyon intenzíven konzultáljon szomszédaival. Verheugen egyébként igen derűlátó összegzést adott a bővítési folyamatról. Szerinte a csatlakozási fejezetek lezárása a következő két fél évben is lendüle tesen haladhat, és mind a tíz versenyben maradt tagjelöltnek – Románia és Bulgária az első körből kiesett – esélye van arra, hogy 2002ben befejezze a tárgyalásokat. A biztos hangsúlyozta: az unió részéről egyértelmű a bővítés politikai akarata. A tagjelöl tekkel szembeni legfontosabb elvárás most a jogállami közigazgatás és igazságszolgáltatás fejlesztése. Verheugen szerint az unió belső vitái nem fogják lassítani a bővítési tárgyalásokat. Talán meglepőnek hangzik, de szerintem az agrártémákban is viszonyla g simán meg fogunk állapodni – fogalmazott. Ugyanígy cáfolta, hogy a közelgő német és francia választások miatt lassulna a bővítési tempó. – A nizzai és a göteborgi csúcs világossá tette, hogy egyik ország belső szempontjai sem ejthetik túszul Európa újrae gyesítését. Verheugen többször figyelmeztetett: a céldátum nagyon kemény munkát követel a tagjelöltektől, és a közösségi normákat nem elég papíron átvenni. Folyamatosan ellenőrizni fogjuk, hogy a vállalt kötelezettségek hogyan érvényesülnek – emelte ki. Ki emelt figyelmi körbe tartozik a szabadságjogok megvalósulása, a szociális párbeszéd, a médiaügyek, a kisebbségek helyzete, az átlátható kormányzás és az unió új külső határainak védelme. vissza SzentIványi: A félreértések ke zelhetők Kedvező légkörben, tárgyszerű megbeszéléseket folytatott a SzentIványi István vezette magyar parlamenti küldöttség Bukarestben. Miután szerdán Valer Dorneanu román képviselőházi elnökkel és Adrian Severinnel, az EBESZ parlamenti közgyűlésének el nökével folytattak eszmecserét, tegnap a román parlament két házának külügyi bizottságaival tárgyaltak. Az egyórásra tervezett találkozó két és fél óra után ért véget, fő témája a státustörvény volt. A megbeszéléseket követően a magyar parlament külügyi bi zottságának elnöke kolozsvári tudósítónknak elmondta: mindkét fél abban érdekelt, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos vitát egymás között folytassák le. SzentIványi rámutatott: Bukarestben nem érzelmektől túlfűtött, szélsőséges vita, hanem tárgyszerű érde mi párbeszédre került sor, és a kétoldalú kapcsolatok jövőjét mindkét fél felelősségteljesen kezelte. Egyetértés alakult ki, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos kérdések nemzetközivé tétele egyik ország érdekeinek sem használ, a vitás kérdések megoldása cs akis bilaterális tárgyalásokon képzelhető el. Egyetértettek abban is, hogy a konzultációkat folytatni kell, s mellőzni kell a megafondiplomáciát, a nyilatkozatháborúkat, az egymásnak való üzengetéseket, mert ezek nem vezetnek jóra. – Konkrét eredményekről korai lenne beszámolni. Vannak pontok, amelyekben egyértelmű véleménykülönbség létezik, van viszont egykét félreértésből adódó kérdés, s ezek inkább kezelhetők. Fontos, hogy keretek között tudjuk tartani ezt a vitát, s az a kétoldalú kapcsolatokat ne befo lyásolja – mondta SzentIványi. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok sokkal fontosabbak és átfogóbbak ennél az egyetlen törvénynél. A felek parlamenti és kormányzati konzultációkat szorgalmaztak. A magyar küldöttség jelezte, hogy a kisebbségüg yi vegyes bizottság nagyon régen nem ült össze, s hogy az egyik kerete lehet a párbeszédnek. De ha szükséges, a megbeszéléseket lehet magasabb szinten is folytatni. SzentIványi nem zárta ki annak le hetőségét, hogy a konzultációk nyomán a román fél a státustörvényt illetően belemenjen valamilyen alkalmazási megoldásba. – Ezt nem merném határozottan állítani, de nem is zárom ki. Nem volt elzárkózó az álláspont. Már az nagy eredmény, hogy nem éles vitát folytatunk, és nem a kapcsolatok egészét akarjuk megkérdőjelezni, beleértve a kétoldalú szerződéseket és az alapszerződést, mert ez árt. Megítélésem szerint egyébként nagyobb mértékben árt Romániának, mint nekünk, de Magyarországnak sem érdeke, hogy ilyen vita alakuljon ki közte és egyik szomszédja között – tette hozzá SzentIványi István.
