Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-29
8 megerősítette álláspontját, kifejezte a kisebbségi magyarság szülőföldön tartásának közös érdekét. – Ideiglenes vendégmunka a következő időszakban is lesz, de közös érdekünk, hogy a zt leszorítsuk, és megpróbáljunk Erdélyben munkahelyet teremteni – mondta Markó. A strasbourgi magyar ETküldöttség tagjai néhány külföldi kollégájuk támogatásával ajánlási tervezetet nyújtottak be a testület házbizottságához, amely azt indítványozza, hogy a páneurópai szervezet vizsgálja meg a földrészen élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Tabajdi Csaba, magyar ETképviselő elmondta, hogy a beadványban semmilyen konkrét utalás nincs a magyar státustörvényre, illetve az ennek nyomán kezdeményezett román aláí rásgyűjtésre. Közben Strasbourgban nem csillapodnak a magyar státustörvénnyel kapcsolatos támadások sem. A román tervezetet értesüléseink szerint huszonhét ETdelegátus írta alá – ebből egyetlen angol küldött vonta csak vissza a szignóját – , miután Eörsi M átyás magyar ETképviselőnek sikerült meggyőznie az illetőt. Tabajdi szerint újra a gyanú árnyéka vetül Strasbourgban a magyar kisebbségpolitikára a státustörvény kapcsán, és hosszú hónapok, esetleg évek kellenek majd, amíg az Orbánkormány rossz kommuniká ciója és felelőtlensége hatását sikerül majd eltüntetni. A képviselő nagyon aggasztónak tartja, hogy a magyar diplomácia a jelek szerint nem okul a botrányból, amit mutat, hogy az ET apparátusa változatlanul tájékozatlan a magyar státustörvényről. Mostanra ugyan már elkészült a törvény angol fordítása, azonban még mindig nem adott ki a strasbourgi magyar képviselet egy viszonylag rövid idegen nyelveken írott összefoglalót a státustörvény lényegéről. Tabajdi egyebek között ennek tulajdonítja, hogy a parlamen ti közgyűlés alkalmából szervezett nagy fogadáson a páneurópai képviselet vezetői – főtitkári szintig bezárólag – továbbra is fenntartásaikat hangoztatták a státustörvény hasznával kapcsolatban. A Fidesz „megdöbbenéssel tapasztalta azt a hisztérikus, dur va hangnemet”, amellyel Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke „egyes román politikusokkal összhangban” támadást intézett a státustörvény ellen – áll a legnagyobb kormánypárt országos elnökségének nyilatkozatában. A Fidesz „felkéri a jobb érzésű s zocialistákat arra, hogy vigasztalják meg Kovács pártelnök urat”. vissza Martonyi levele Geoanának A Népszabadság értesülése szerint Martonyi János külügyminiszter levelet küldött Mircea Geoana román kollégájának. Martonyi e bben leszögezi: érthetetlennek és aránytalannak tartják a státustörvénnyel kapcsolatos román reakciókat. Magyarország számos nemzetközi fórumon hangoztatta, hogy minden információt kész megadni a törvény szövegével és végrehajtásával kapcsolatban. – Készek vagyunk magas szintű konzultációkra, amire a kisebbségi vegyes bizottság szakértői bizottságának nyár végi budapesti találkozói is jó alkalmat kínálhat – írja a külügyminiszter – , de Budapest hajlandó a kérdést magasabb politikai szinten is megvitatni. Ma rtonyi ezúton reagál a román külügyminiszter június 7i levelére, amelyben Geoana a státustörvénnyel kapcsolatos aggodalmait hangoztatta. A magyar diplomácia irányítója válaszában rámutat: Geoana levele még a kerettörvény elfogadása előtt születhetett. A t örvény végső változatában számos megjegyzését figyelembe vették, így a jogszabályból kimaradt a profitorientált vállalatok határon túli támogatásáról szóló rész. A magyar külügyminiszter elutasítja, hogy a törvény diszkriminációt tartalmazna, vagy ahhoz ve zetne. A jogszabálynak nincs jogi hatálya más állam területén. Leszögezi: a kulturális azonosság megőrzését szolgáló törekvéseknek mindig összhangban kell lenniük az érintett állam jogi kereteivel. Emlékezteti Geoanát, hogy hasonló törvények léteznek a tér ségben (Romániában és Szlovákiában), más államok (Ukrajna, Horvátország és Lengyelország) pedig éppen most tervezik hasonló jogszabályok törvénybe iktatását. Sem az Európai Bizottság, sem más szervezet nem hangoztatta fenntartásait a törvénnyel kapcsolatba n, és az nem áll ellentétben a magyar – román szerződések szellemiségével sem, sőt ezek gyakorlati megvalósítását segíti. Martonyi végül kifejezi meggyőződését, hogy a román fél semmilyen olyan lépést nem tesz, ami összeegyeztethetetlen lenne a kétoldalú pol itikai kapcsolatokkal, az euroatlanti integrációval és a polgári, emberi és kisebbségi jogok szabad gyakorlásával Romániában. Ugyanakkor reméli, hogy a médián keresztül történő üzengetések helyett a román fél a jövőben a diplomáciai csatornákat részesíti e lőnyben. vissza Kijevi kedvezmények? Ukrajnában ugyancsak szeretnék törvényben szabályozni a határon túl élő ukránok jogállását. A nemzetiségi és migrációs állami bizottság rövidesen ismét a parlament elé terjeszti a vonatko zó törvénytervezetet – hangzott el minap egy Kijevben megrendezett, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konferencián. A dokumentumtervezet lényegesen eltér a Magyarországon elfogadott törvénytől. Az esetleg kiadott igazolvány például nem szolgálna személyazonosítóként, a társadalmi szervezetek nem rendelkeznének ajánlási jogokkal – az ukránigazolványt a konzuli osztályok állítanák ki nyilatkozat és származási bizonyítvány alapján. Az országon belül viszont gyakorlatilag egyenjogúvá tenné a határon innen és túl élő ukránokat, az utóbbiak letelepedését pedig kifejezetten támogatná. A törvény jogalanyai egyedül a politikai életből lennének
