Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-29
7 szabályozza a határon túli román szervezetek támogatását. Északi szomszédunknál kisebb vihart kavart a státustörvény, de a szlovák külügyminisztérium szerint csa kis további konzultációk után képzelhető el a jogszabály érvényesítése. A törvény megsemmisítése mellett nehezen találhat érveket a szlovák fél, hiszen az 1997es (Vladimír Meciar volt kormányfő által jegyzett), a külföldi állampolgárságú szlovákokról szól ó törvény ma is hatályos. Ez a jogszabály ugyanakkor nem a szabad identitásválasztás mellett tette le a garast. Biztosan csak akkor lehet szlovák igazolványhoz jutni, ha a felmenők közül valaki a harmadik nemzedékig bezárólag szlovák nemzetiségű volt. Aki ezt nem tudja bizonyítani, két - a lakóhelyén élő - "külföldi szlovák" tanúskodására van utalva. A külföldi szlovákok - a beutazási kedvezmények mellett - az anyaország bármely tanintézményében tanulhatnak, munkavállalási engedély nélkül helyezkedhetnek el , és adókedvezményben is részesülhetnek. A budapesti Balázs Ferenc Intézet felmérése szerint a felvidéki magyarok 16 százaléka, az erdélyiek egyötöde, a vajdaságiak 25 százaléka, a kárpátaljaiaknak több mint az egyharmada az elvándorlás mellett döntene, ha a jelenlegi vagy ennél gyengébb szinten tarthatná a kapcsolatot az anyaországgal. A különleges státus elnyerése azonban növelné a szülőföldön maradás esélyét - ekkor átlagosan csak minden nyolcadik kisebbségi magyar keresné másutt a boldogulását. Az el múlt hónapokban végzett közvéleménykutatások szerint a határon túli magyarok közel kilencven százaléka igényli majd a kedvezményekre jogosító magyar igazolványt. A népszerű kerettörvény bevezetése elleni román és szlovák kifogások előtt értetlenül áll a m agyar külügyi vezetés, hiszen - mint mondják - a törvénytervezetet minden szomszédos államnak időben átadták, sőt a román féllel szakértői konzultációkat is folytattak már. A hazai sajtóban - sokszor téves hangsúlyt kapó - európai aggályokra reagálva Német h Zsolt külügyi államtitkár megerősítette lapunknak: június elején Brüsszelben az EU bővítési biztosa, Günter Verheugen elégedetten szólt az Európai Bizottság és Magyarország közötti - a státustörvénnyel kapcsolatos - egyeztetésről. Jelenleg bizonytalan, hogy Magyarország csatlakozása után mit kínál fel a kormány az unión (is) kívül rekedt határon túli magyaroknak az anyaországi utazásaik megkönnyítéséhez. A vízumkérdés szabályozása most változik az EUban, hazánknak tehát "egy mozgó vonatra kellene felszá llnia". Valószínűsíthető azonban, hogy a végső változat a "nemzeti vízum" bevezetése lesz, amely kizárólag Magyarország területére enged majd gyakori és hosszú távú belépést. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy az uniós csatlakozás ne terhelje új határokkal a státustörvény által összefogott magyarságot. vissza Bódis András Orbán – Markó egyeztetés Budapesten Budapest kétoldalú konzultációkat, illetve a kisebbségi vegyes bizottság összehívását javasolja a státustörvénnyel kapcso latos román kételyek megvitatására. A magyar ETküldöttség Strasbourgban az európai kisebbségek helyzetének vizsgálatát szorgalmazó indítványt terjesztett elő. A státustörvény alkalmazásával szemben megfogalmazott aggályokat párbeszéddel, konzultációkkal kell feloldani – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Mag yarok Demokrata Szövetségének elnöke, miután Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral. A miniszterelnök dolgozószobájában tartott megbeszélésen részt vett Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár is. Martonyi és Markó egyaránt azt emel te ki: a jelen pillanatban a román és a magyar kormány is fontosnak tartja, hogy összeüljön a két ország kisebbségi vegyes bizottsága. Markó szükségesnek nevezte, hogy a magyar és a román fél között a státustörvény kapcsán kialakult véleménykülönbségek mih amarabb tisztázódjanak, és az RMDSZ, illetve a román kormány együttműködése a jövőben is zavartalan legyen. A külügyminiszter közölte: olyan jelzések érkeztek hozzá, amelyek szerint a román kormány kész a párbeszédre, és nem kívánja élezni a feszültséget. Martonyi szerint most már látszik, hogy a jogszabállyal összefüggésben mely pontokban vannak nézetkülönbségek. Meggyőződése, hogy ezek jelentős részére létezik megoldás. A Népszabadság kérdésére Markó elmondta, a megbeszélésen szó esett a határainkon túl é lő magyarok magyarországi munkavállalásáról is. Emlékezetes: Tőkés László református püspök és Markó is aggodalmát fejezte ki Orbán kijelentése miatt, hogy a magyarországi gazdasági növekedés fenntartásához szükséges többmilliónyi munkavállalót a határon t úli magyarság soraiból kellene biztosítani. Markó szerint a miniszterelnök
