Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-29
6 átlagkereseteknek ez az összeg éppen a kétszeresét jelenti. Ugyanakkor ma az ukrajnai magyarok 80 százaléka munkanélküli, így a támogatás többhavi segéllyel is felérhet.) A segélyeket pályáztatás útján ítéli majd meg a magyar állam, így elkerülhető, hogy a nagyszámú kifizetés után helyben kellj en adózni. Kedvező esetben a harmadik fiatal is a szülőföldjén tanulhat - egy magánegyetem vagy egy magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett tagozatának hallgatójaként. A már működő kihelyezett tagozatok felülvizsgálata jelenleg is tart - mivel a magyar állam kizárólag munkaerőpiaci igényekkel alátámasztható képzéseket kíván támogatni. (Ennek megfelelően szeptembertől közgazdász- és informatikai képzés indul Révkomáromban, és - hatnyolc szakon - az erdélyi magánegyetem is megkezdi működését.) A szülőföldjükön tanuló határon túli diákok ösztönzésének próbája már az idei tanévben lezajlott - az Apáczai Közalapítvány 100 millió forintot osztott szét a pályázók között , és ezzel a lehetőséggel valószínűleg a továbbiakban is élhetnek a fiatalok. Az "ideális" család felnőtt tagjai az eddig sorolt kedvezmények mellett - ha idejük engedi - három hónapon át hatósági mérlegelés nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon. A kilencvennapos "szabad keret" összhangban van az európai uniós szabályozással, és mé g nem fenyeget azzal a "veszéllyel", hogy a határon túli munkások véglegesen Magyarországon maradnak. Emellett fontos szempont, hogy az eddig illegálisan boldogulók az adó- és járulékfizetésben is nagyobb valószínűséggel vállalnak majd közösséget az anyaor szág lakóival. (A kettős adóztatás elkerülését jelenleg kétoldalú szerződések biztosítják. Ma még megjósolhatatlan, hogy a román kormány beváltjae a szerződésbontásra vonatkozó "ígéreteit"). A Heti Válasz értesülései szerint a magyar kormány speciális bi ztosítótársaság létrehozásával kívánja csatornázni a határon túli magyarok társadalombiztosítási befizetéseit. Így a Magyarországon munkát vállalók mellett a szülőföldjükön maradók is egyéni biztosítást köthetnek, és a járulékaik arányában igényelhetnek eg észségügyi ellátást. Azok pedig, akik hiánypótló orvosi beavatkozásokra érkeznek Magyarországra, pályázat útján kérhetik a költségek átvállalását. Kettős mérce Az Európa Tanács ülésén részt vevő román küldöttség szeretné elérni, hogy az ET s zólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A státustörvénnyel szembeni fenntartások nem új keletűek: a státusigazolványoktól való ódzkodás rendre előcsalja a "magyar kártyát" Romániában. Az új román vezetés európai legitimá cióját korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől remélő kormányfő, Adrian Nastase azt hangsúlyozza, hogy a kormányzó szociáldemokrata pártnak az RMDSZszel való együttműködése elé kell helyezni a román nemzeti érdekeket. Szerinte a státustörvény ré vén a magyar kormány a szeparatizmusra helyezi a hangsúlyt, és olyan értékeket képvisel, melyeknek semmi közük a mai európai értékekhez. Nastase sajátos ellenlépéseket is kilátásba helyezett: megvizsgálják az ország területén működő alapítványok, szervezet ek jogállását, elemzik az adókra és illetékekre vonatkozó szabályozást, áttekintik a munkaügyi és szociális törvényeket. "Ha a helyzet úgy kívánja, felbontunk vagy felfüggesztünk bizonyos kétoldalú egyezményeket" - hangsúlyozza Nastase. Traian Basescu, Buk arest főpolgármestere, az ellenzéki Demokrata Párt (PD) elnöke is válságosnak nevezte a helyzetet. A PD vezetője úgy véli: a státustörvény hosszú távon Erdély nemzetiségi térképének átrajzolását szolgálja. Miközben dúl a vita és a nyilatkozatháború, akadn ak román politikai elemzők, akik úgy vélekednek: Bukarest ismét kettős mércével mér. A magyar státustörvény előírásaihoz hasonló rendelkezések alapján Románia is támogatást nyújt a szomszédos államokban élő románoknak. A Prut folyó két oldalán - Romániában és a Moldovai Köztársaságban - élő románok egy évtizedig útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal látogathattak át egymáshoz, és ma is léteznek bizonyos kedvezmények. Románia csupán EUs csatlakozási törekvései miatt döntött az útlevél bevezetése mellett, f eláldozva a Pruton túliak egyik sajátos kedvezményét. Egy 1996os törvényerejű rendelet ma is
