Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-05
5 gyakorolt a szövetségi kormány felett, mert az – meglátása szerint – lényeg nélküli politikát folytat Prágával szemben, és a német – cseh viszonyt nem akarja a múlt kérdéseivel terhelni. vissza Népesedéspolitikai kon cepción dolgozik a Miniszterelnöki Hivatal 20010605 (a nyomtatott MH cikke) Már dolgozik egy új népesedéspolitikai koncepción a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő demográfiai ad hoc bizottság. Kutatók szerint a drasztikus népességfogyás miatt szabályozott bevándorláspolitikára is szükség lesz. Ehhez munkahelyeket is kell terem teni, figyelmeztetnek, ám kereslet egyelőre inkább csak a szakképzetlen munkaerő iránt mutatkozik. A Tárki májusi felmérése szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magyaroknak csupán 7 százaléka menne biztosan külföldre dolgozni. Az új népszámlá lás elsődleges adatai szerint jelenleg 10,2 millióan élünk az országban, ami 200 ezerrel több, mint azt a statisztikai trendek alapján feltételezni lehetett. Noha így egy évtizeddel kitolódott az idő, amikor a lakosság száma a kritikus 10 millió alá csökke n, hosszú távon folyamatosan "fogy a magyar": 2050re Magyarország lélekszámát a népességkutatók 79 millió fő közé valószínűsítik. Ha nem történnek megalapozott kormányzati intézkedések, 2050re nemcsak minimum 1 millióval kevesebben lehetünk, hanem a lak osság 35 százaléka a 65 évesnél idősebb korosztályba fog tartozni. A Miniszterelnöki Hivatalon belül működő, kormányfő vezette demográfiai ad hoc bizottság munkájának alapját az a jelentés adta, amelyet még tavaly márciusban juttatott egy kutatócsoport Or bán Viktorhoz. A szakemberek ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi drasztikus népességfogyás a születésszám és az élettartam emelésével, valamint tudatos bevándorláspolitikával együttesen állítható meg. Hablicsek László, a KSH Népességku tató Intézetének igazgatóhelyettese szerint, ha csak az első két elemet vennék figyelembe, akkor családonként átlagosan 2,5 gyerekkel vagy 100 éves átlagos élettartammal kellene kalkulálni. A kutatók ezekkel szemben azt látnák megoldásnak, ha a jelenlegi 1 00 ezerről 110120 ezerre nőne az évi születésszám, 8085re emelkedne az átlagos élettartam és évente 1015 ezerrel több bevándorlót fogadna az ország, mint ahányan tőlünk elköltöznek. Figyelemre méltó, hogy míg Magyarország az elmúlt században többnyire "elvándorló" ország volt, az utóbbi években - az uniós csatlakozás közeledtével - kezd "befogadóvá" válni - legalábbis annyiban, hogy érdemesnek tűnhet hazánkba bevándorolni. Szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek: ilyen volumenű bevándorlást alap osan elő kell készíteni; lakásokra, iskolai férőhelyekre, egészségügyi ellátás mellett mindenekelőtt munkahelyekre lesz szükség. Márpedig jelentős munkaerőhiány ma csak GyőrMosonSopron, Vas és Fejér megyében jelentkezik. Lapunk kérdésére Tóth László, a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezetője elmondta: kereslet továbbra is a szakképzetlen, egyszerű feladatsorokra könnyen betanítható munkaerő iránt mutatkozik. A főosztályvezető szerint hazai szakképzett, magasan kvalifikált alkalmazottakból egyelőre nincs hiány. Néhány nyugati, főként német cég most kezdte csak felismerni, hogy kutatófejlesztő bázist is célszerű Magyarországra telepíteni. A magyar informatikusok ugyanakkor a kedvező lehetőségek ellenére sem mennek nagyobb sz ámban Németországba dolgozni, hiszen itthon is jó állások közül választhatnak. A külföldiek magyarországi munkavállalásának arányait csak részben tárják fel a hivatalos adatok. Tavaly a fővárosban 18 250 munkavállalási engedély volt érvényben, ezek többsé gét román és ukrán állampolgárok részére állították ki. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg tavaly 15 500 uniós ország polgára rendelkezett huzamos tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel, munkavállalási engedélye csak 2674nek volt. A számok közötti különb ség oka elsősorban az, hogy Magyarországon - az uniós országok állampolgárai számára - meglehetősen széles azoknak a mentességeknek a köre, amikor nem kell engedélyt kérni a munkavállaláshoz. vissza Dusza Erika / Joób Sándor Ágh Attila Európa csendes, újra csendes 20010605 (a nyomtatott MH cikke) Több mint tíz évvel a rendszerváltás után az Európai Unió tagállamai kontinensünk újraegyesítéséről felhagytak mindenféle moralizáló megközelítéssel. A színteret kendőzetlenül a n yers és rövid távú nemzeti érdek uralja. Voltaképpen ez természetes, és jól is van így, hiszen a kilencvenes években már kiépült Európa új nemzetközi rendszere, és már csak a végeken kell rendet teremteni. A 2000es decemberi nizzai csúcstalálkozó látvány os összecsapásokkal és minimális haladással a nemzeti érdekek nagy seregszemléje volt. Elvileg megnyitották ugyan az utat a keleti kibővítés előtt, és a svéd elnökség is komolyan vette a gyorsítás feladatát, de a komoly tárgyalásokon kiderült, hogy a tagál lamok többszörösen ütköző érdekei miatt akár késést is szenvedhet a meghirdetett menetrend. Egy hónappal a svéd elnökség lezárulása előtt a tárgyalások megakadtak, mert átmenetileg ütköztek a spanyol, a német és a francia igények.
