Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-05
4 Az ukrán kormány a rendelkezésre álló tartalékalapból negyvenmillió hrivnyát utalt ki pótlólagosan a kárpát aljai árvízkárok felszámolására, és ehhez jön még rövidesen az a 18 millió hrivnya, amit a költségvetési kiadások átcsoportosítása révén juttatnak a területnek, jelentette be szombaton Ungváron Anatolij Kinah új ukrán miniszterelnök. Az előző napon még Min szkben, a FÁKországok kormányfőinek találkozóján részt vevő Kinah új minőségében, az ország megyéi közül Kárpátalját tisztelte meg első látogatásával, hogy a megyei adminisztráció apparátusának bemutassa a közigazgatás új elnökét, illetve felkeresse az ár víz által leginkább sújtott nagyszőlősi járás néhány települését, ahol is 33 új boldog tulajdonosnak átnyújtotta az állami költségen felépített lakóház kulcsait. Nem könnyű feladatok várnak a közigazgatás új elnökére, fogalmazott Kinah az ötvenéves Hennagy ij Moszkal bemutatásakor, hangsúlyozva, a régión alig valamivel több mint két esztendő alatt kétszer is árvíz söpört végig, óriási pusztításokat hagyva maga után, ugyanakkor ez a csodálatos, eredeti természeti szépséggel megáldott vidéket, amely négy orszá ggal is határos, mindenképpen meg kell őrizni a maga valójában az itt élő emberek számára. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy Kárpátalja az ország nyugati kapuja, arculata, tehát korántsem mindegy, hogy az országba érkezőket milyen benyomások éri k. Az elsőrendű tennivalók között említette a határátkelés és a vámproblémák magas szintű rendezését. Hennagyij Moszkal, aki a dnyipropetrovszki belügyi főosztály éléről került a megyei közigazgatás elnökének tisztségébe, mindenekelőtt azt hangsúlyozta, ho gy kinevezése mögött az elnök és a kormányfő választása rejlik nem pedig valamely politikai erő akarata. Ő ugyanis soha nem tartozott egyetlen politikai párthoz sem, és ezen a jövőben sem akar változtatni. Leszögezte továbbá, hogy Kárpátalján sem magántula jdoni, sem pedig üzleti érdekei nincsenek. Pontosabban fogalmazva, az ő érdekei a kárpátaljaiak és az ország érdekeivel azonosak, így azokat fogja képviselni és védeni. Ígérte: mindent elkövet azért, hogy átláthatóvá tegye a megyei közigazgatás tevékenység ét. Anatolij Kinah a maga részéről viszont arra tett ígéretet, hogy minden segítséget és támogatást megad a megyei közigazgatás új vezetőjének, aki nem új ember a régióban, hiszen korábban közel három évig állt a megyei belügyi főosztály élén, és általános népszerűségnek örvend a megyében. Ukrajna európai integrációs irányvonala változatlan marad Viktor Juscsenko kormányának távozása után is – jelentette ki Leonyid Kucsma tegnap Dnyepropetrovszkban, Aleksander Kwasniewski lengyel elnökkel folytatott megbe szélése után. Az ukrán államfő hangsúlyozta: ez nemcsak a gazdasági, de a politikai szempontokra is vonatkozik. vissza Stoiber éles kritikája Stefan Lázár (Németország) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. június 05. 8 . oldal Az Európai Unió keleti bővítésének egyik legkényesebb politikai kísérőjelensége szolgáltatta a szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozójának központi témáját: a mind a mai napig érvényben lévő, úgynevezett Benesdekrétumok, amelyeket rövidd el a II. világháború befejezése után Eduard Benes cseh államelnök foganatosított az ország német és magyar kisebbségeivel szemben. Prága a vasfüggöny lebontása után sem volt hajlandó arra, hogy a Benesdekrétumokat érvénytelenítse. A szudétanémetek 52. tal álkozóján Augsburgban – különös tekintettel a Cseh Köztársaság EUreményeire – három vezető politikus is tarthatatlannak minősítette, hogy a társulni kívánó országok egyike még mindig kiáll azon törvények mellett, amelyek jogosnak nyilvánítják a száműzetés t, a gyilkosságot, a kisajátítást. „A cseheknek meg kell szabadulniok a hajdani igazságtalanság terhétől. Amíg a náci Németország elkövette bűnök jóvátétele érdekében minden megtörtént, addig az elűzöttek ügye megoldatlan!” – hangoztatta Johann Böhm, a szu détanémetek szervezete és a bajor tartományi parlament elnöke, aki szervezete nevében az európai Károlydíjjal tüntette ki Wolfgang Schüsselt, miután az osztrák kancellár ismételten kiállt a kisebbségek érdekei mellett. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök kijelentette: „Lehetetlennek tartom, hogy Európa nemzetei és népei a maguk közösségén belül olyan dekrétumokat és törvényeket tűrjenek el, amelyek megsértik a nemzetközi jogot. Európa értékmércéjét a társuló országoknak is el kell ismerniük!” Stoiber egybe n kritikát
